Az eseményen részt vettek a családtagokon kívül a HMDK szervezet tagjai (Snježana Sabo- Daruvári Magyarok Közössége, elnök, Zlata Berkes-Nagypiszanicai Magyarok Közössége, elnök, István Katona-Nagypiszanicai Magyarok Közössége, alelnök), de a Szlovák Kultúregyesület is képviseltette magát és természetesen a család barátai mind Magyarországról, mind Horvátországból. A legidősebb születésnapját a legfiatalabb is megünnepelte, az újgráci néptánccsoport legifjabb tagja is velünk volt.
Újgrác (Novi Gradac) a Dráva partján terül el, Szöllősi István a Baranya háromszögből költözött ide, felesége halála után. A falu és a szépkorú Szöllősi István életéről unokája, Ildikó mesélt nekünk.
Ildikó nagypapája Újbezdánból, Baranyából származik. Mivel az ottani falu magyarajkú, így horvátul nem is nagyon szólal meg, bár megérti. Felesége halála után költözött gyermekéhez, unokáihoz Újgrácra. István bácsi remek egészségnek örvend, a mai napig segít a házkörüli teendőkben.
Újgrácon a magyar kisebbség igyekszik megőrizni és ápolni anyanyelvét és kultúráját a nehézségek ellenére. A faluban működik anyanyelvápolás, Ildikó a néptánccsoport vezetője, édesapja a zenekar vezetője. A táncosok legfőbb problémája, hogy a középiskola kezdetével nem mindenki tudja folytatni a próbákat. Így áll össze leginkább az általános iskolás korosztályból az a 15-20 fős csoport, akik „magyarul danolják a dalt, de legtöbbször nem tudják, hogy miről”. „Szívesen beszélik a magyart énekelve.” – mesélte Ildikó.
Az egyesület épületrészt bérel, ahol tájmúzeumszerű szobát rendezett be, népi hangszerekkel. A falakon pedig a tánccsoport fellépéseinek emlékei láthatók, éves tablókba rendezve. Ildikó szavaival: Nem valami extra, de úgymond, a miénk. A kultúrházban tárolják a fellépő ruhákat, de szabadidőközpontként is működik. Az egyesület sportcsoportjával közösen használják a helyiségeket, hosszú téli estéken pedig összegyűlnek társasjátékozni.
