Jelenlegi hely

Húsvéti kakaslövés Apácán

/ Zs.Nagy Bernadett /
zs.nagy.bernadett képe
Van Erdélyben, Brassó megyében egy kis falu, a neve Apáca. Itt zajlik minden évben a híres húsvéti kakaslövés, ami formájában egyedülálló a világon. Idén is sokan érkeztek a közeli településekről, de volt aki külföldről jött, hogy láthassa ezt a különleges népszokást.
LegényekKakaslövésLegények és vitézek a kakaslövés utánSzőlőponk

Honnan ered a hagyomány? A tatár fosztogatások idején a helybéliek a várba bújtak el az ellenség elől, és minden állatot magukkal vittek. A rablók meglepődve vették észre, hogy a falu üres. Ennek ellenére, felégették a települést. Éppen indulni készültek, amikor egy kakas kukorékolni kezdett a várban. Ezzel lebuktatta a bujkáló magyarokat, és a tatárok lemészárolták a falu népét. Az életben maradtak bosszúból vasvillára szúrták az áruló kakast, és azt, célozva megölték. Ettől kezdve minden húsvétkor élő kakast lőttek a helyiek. Aki a szívét találta, az kapta a legnagyobb combot a húslevesbe. A második világháború óta az élő kakast felváltotta a céltáblára festett kakas.

A kakaslövés szervezői minden évben a hetedik osztályos diákok. Mint mindig, idén is az első legény házától indult a menet. Megálltak a templom előtt, közösen elénekelték az „Erős vár a mi Istenünk” című egyházi éneket. Ezután, megálltak Apáczai Csere János szobránál és Bartalis János kopjafájánál, ahol tiszteletükre a „Kossuth Lajos azt üzente” nóta dallamai csendültek fel. Az idén konfirmáltak vitték a táblát, ők vezették a menetet. A fiúk öltönyben, míg a lányok népviseletben mentek elöl. A falu határában lévő Szőlőponk nevű dombra sétáltak. Itt megkezdődött a tréfás veszekedés. A két veszekedő, az ítélő, a védő, és a búcsúztató pap egy előre betanult szöveg alapján színdarab formájában elítélték, majd elbúcsúztatták a kakast. Ezt követően a népviseletbe öltözött legények és vitézek egyenként lőttek nyilaikkal a céltáblára festett kakasra, valamennyien két lehetőséget kaptak. Amint mindenki meglőtte a kakast, a menet elindult a faluházba, hogy a legények elfogyasszák megérdemelt ebédjüket. Közben hazafias énekeket daloltak, amit az apácai zenekar tagjai kísértek rézfúvós hangszerekkel.

„Apácán fennmaradt ez a szép hagyomány, és ez annak köszönhető, hogy a faluban többnyire magyar emberek élnek. Erős a közösség, hogy fenntartsa a népszokást. Kevés az utánpótlás, de vannak idősebb hazafik, akik örömmel segítenek be a szervezésbe.” - nyilatkozta László Arnold apácai fiatalember, aki közel 15 évig lőtt kakast.

Ez a legismertebb húsvéti népszokás Apácán, de ezenkívül még létezik a szemetelés, és a kapulopás is. A fiúk húsvétvasárnap este, és éjjel a lányok háza elé szemetelnek. A kaput pedig ellopják a lányos házaktól, és húsvéthétfőn locsoláskor visszaviszik a piros tojásért cserébe. Az apácai húsvéti népszokások jellegzetesek, így évről évre sok érdeklődőt vonzanak. A helyiek kitartóan őrzik és ápolják hagyományaikat, így remélhetőleg megmaradnak az utókor számára is.