Jelenlegi hely

A tudatos önkormányzatiságért, a jó példákért

/ Bedi Katalin /
bedi.katalin képe
VI. Önkormányzati Szabadegyetem néven került megrendezésre Nagymegyeren október 14-én és 15-én a felvidéki magyar polgármesterek és képviselők találkozójára. A rendezvényt a Pro Civis szervezte, az első nap két legfontosabb témája a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kérdések és a pályázati lehetőségek megismerése, sikeres kiaknázása.

Köszöntőjében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország nagykövete a szabadegyetem létezésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ez a rendezvény olyan platformot teremt immár hatodszor, mely az önkormányzati tevékenységet segíti, és tapasztalatcserére is lehetőséget ad. Az önkormányzatokat hozzásegíti ahhoz, hogy megszülessenek a jó példák, pozitív üzenetek, melyek a cselekvés egységét és annak erejét mutatják meg. A rendezvény erősíti az önerőből való építkezés és a közösségben rejlő erő lehetőségeinek számbavételét és felhasználását, illetve segít tudatosítani azt, hogy ennek a régiónak a „humán-vagyon” a legfontosabb kincse. Ennek felismerése, egymás megbecsülése és az együvé tartozás erősítése minden önkormányzat feladata. A cél, hogy a régióban növekedjen a munkahelyek száma és az életszínvonal, a kultúra és oktatás színvonala. Ezt segítendő a magyar kormány 2017-ben kiemelt figyelmet fordított a fiatal vállalkozókra, mely hozzájárul ennek megteremtéséhez.

A nagykövet asszony köszöntőjét Menyhárt József MKP elnök előadása követte, aki mint nyelvész és tanár hívta fel a figyelmét az önkormányzatoknak a nyelvhasználati lehetőségekre és azok fontosságára. Gondolatmenetét annak tudatosításával kezdte, hogy a magyar őshonos nyelv a Felvidéken, majd rövid történelmi áttekintés után a mostani kisebbségi nyelvként való számontartás jogi kategóriájára tért ki röviden. Olyan kutatásokból idézett, melyekből kitűnik, hogy ha az anyanyelv visszaszorul a magánéletbe és eltűnik a hivatali életből, az a nyelvhasználó közösség visszaszorulását eredményezi, és hosszútávon az asszimilációt. Végül konkrétumokat sorolt, ahol az önkormányzatok megteremthetik a kétnyelvűséget pl. település-névtáblák, tájékoztatók, veszélyjelzőtáblák, választások előtti két nyelvű tájékoztatók stb.

Rövid szünet után dr. Grezsa István kormánybiztos a Kárpát-medencei magyarság helyzetét vázolta, illetve a nemzetpolitikai államtitkárság programját. Előadását egy 2011-es népszámlálási adatok alapján készült térkép bemutatásával kezdte, melyből látszik, hogy még mindig a magyar a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében; ennek az egységét meg is kell tartani. Indián népcsoportok eltűnését leíró kutatást hozott ellenpéldaként: ezek a törzsek a leszakadó csoportokat magukra hagyták, míg végül a többség is felmorzsolódott. A diaszpórákban élő jelentős magyarság kérdése és az ő identitásuknak a megtartása is éppen ezért nagyon fontos. Támogatási számadatok ismertetése után utalt a nemzetpolitikai stratégia kidolgozásában a Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT fontos szerepére, valamint bemutatta az államtitkárság kiemelt programjait: az egyszerűsített honosítást, a Kőrösi- és a Petőfi Programot, a Mikes Programot, a testvértelepülések erősítését, az ifjúsági közösségek támogatását, a Márton Áron emlékévet 2016-ban, a kárpátaljai tevékenységeket, a vállalkozások évét, mely jövőre is folytatódik.

A közösségi összetartozás élményszerű erősítését szolgálja a Határtalanul program, mely a Rákóczi Szövetség szervezésében 2010-től ad lehetőséget számos diáknak a Kárpát-medence megismerésére. A lehetőség már a diaszpórákban élők számára is elérhető. A Szövetség további programjairól, például a beiratkozási programról Ugron Gáspár, alelnök beszélt, aki előadásával tudatosította a jelenlévőkben a szövetség kínálta pályázati lehetőségeket, hiszen, ahogy fogalmazott: „a cél, hogy aki magyarnak született, élete végéig magyarul álmodjon”.

Ez követően Lelkes Gábor a Danube Euroconsultingtól a szlovák-magyar pályázati lehetőségeket ismertetett, Ökrös Mariann pedig a Feszty emlékév kapcsán tartott előadást. Végül a Város és falufejlesztés tervezéséből fakadó lehetőségek blokkban Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere szólalt meg; Varga Krisztina az ovi-foci programról beszélt, majd alternatív hulladékgazdálkodási lehetőségek és tapasztalatok kapcsán Bognár Éva a Naturpaktől, az új szlovák környezetvédelmi törvényről; valamint Weingartner Béla vezérigazgató és Süveges László projektkoordinaciós igazgató (MNKH Zrt.) beszélt.

A szabadegyetem másnapi programjában az autonómiák, az önkormányzatiság és önigazgatás kérdésköre szerepel.