Jelenlegi hely

Az erdélyi szászok kulturális és épített hagyatéka

Romló állapotban a királyföldi szász örökség

/ Prosenszki Róbert /
prosenszki.robert2023 képe

Amikor körülbelül egy hete ezeket a fotókat exponáltam, úgy éreztem, ezekben a képekben ott van minden összesűrűsödve, amit egy elhaló nemzeti közösség több szász éves civilizációs jelenlét után maga után hagy. Ott van bennük Erdély esszenciája, és az a mérhetetlen szomorúság, a málló, pusztuló romok között, ami a történelmi feledésben engem is megérint, átjár. Ki gondol rájuk, a Bergfriedhof (temetőkert) földjében nyugvó, dolgos erdélyi szászokra? Ki idézi fel a történetüket? Németül és magyarul áldást mondtam az erődtemplom omladozó falainál, a temetőben, sírról sírra járva, bár nem vagyok Pfarrer (lelkész). Hier Ruhen in Gottes Frieden! Möge er in Frieden ruhen! Ruhe sanft! (Nyugodjék békében!) a feliratok között. Masszív harangtornyok védőgalériával koronázva, erődített, bástyázott körfalak, két iskola, óvoda, a paplak és a harangozói lak, közösségi ház... elhagyatva, romlásnak indulva. Németül Rohrbach, szászul Ruirbich, magyarul Nádpatak, románul Rodbav. A szász-német, a magyar és a latin helynevek Erdélyben, és azon belül Királyföldön is, több szász évesek, a román helynév Nádpatak esetében a 19. század közepén jelenik meg.

A szászokat felváltó helyi lakosokat legkevésbé sem érdekli a szászok épített és kulturális hagyatéka. Már magyarok is alig maradtak, Domboson és Nádpatakon összesen egy tucat, többségük református – Domboson a román tannyelvű általános iskola mellett találjuk a szinte hívek nélkül maradt református templomot.1678-as és 1723-as évszám egy nádpataki szász ház homlokzatán, majd renoviert (renoválva) 1859-ben. 15-20 kilométerrel lejjebb Gerdály (Gürteln), egy teljesen elnéptelenedett, kiürült erdélyi szász kísértetfalu. Festői völgyben. Makadámút vezet oda a nagysinki-brulyai elágazástól, vagy még az sem egyes szakaszokon. Sorolhatnám, hol tudtam németül beszélni az Erdélyben töltött szolgálati évek alatt a szászok kettős identitású maradék leszármazottaival. Belőlük alig maradt, sok helyen a „visszatelepültek” vagy inkább a „visszajárók” között a többség már nem az ő közvetlen leszármazottaik. A szászok eltűnése Erdélyből, számunkra, magyarok számára is hatalmas veszteség, és egyben történelmi példa is. Nélkülük nem csak nyelvi, néprajzi, gazdasági és kulturális szempontból lett szegényebb Erdély (s így Románia), hanem az európai, nyugati civilizáció szempontjából is exodusukkal egy olyan fejezet zárult le, amely jelentékenyen hozzájárult Közép-Európa történelméhez, azon belül az egykori Magyar Királyság regionális prosperitásához, még a háborús időszakokban is.

Ahol viszonylag még sokan megmaradtak az őslakos szászok leszármazottai közül, közel százötvenen, az Malmkrog, magyarul Almakerék, Szeben megyében. Megjegyzendő, hogy Almakerék Apafi birtok volt. II. Apafi Mihály 1713. február 1-jén, 36 éves korában, Bécsben halt meg. Koporsóját Almakerékre vitték, és a templom sekrestyéjében helyezték el. 1790-ben sírboltba tették ugyanott, majd 1909-ben apjával (I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel), anyjával (Bornemisza Annával) és feleségével (Bethleni Bethlen Katalin fejedelemasszonnyal) együtt hamvait a kolozsvári Farkas utcai református templomban helyezték végső nyugalomra. Ahol németül beszélhettem (falvakról írok, nem városokról), rendszerint az erődtemplomok megmaradt „őreivel”, a teljesség igénye nélkül: Szászfehéregyháza (Deutsch-Weisskirch), Berethalom (Birthälm), Szászkézd (Keisd), Szászdálya (Denndorf), Almakerék (Malmkrog), Erkéd (Ärkeden), Mese (Meschendorf). Ezen galéria fotói Nádpatakon, Gerdályon és Mesén készültek az idei (2023-2024-es) programév végén, júniusban. Egy fotó közülük kakukktojás, amit évekkel ezelőtt exponáltam fekete-fehér negatívra, amikor először, még csak turistaként jártam Szászkeresztúron és Mesén (Meschendorf). A Petőfi Programban a szászok történetét nagyrészt a magyar összefüggések fényében vizsgálom, kutatom, annál is inkább, mert az erdélyi szászok teljes történetét csak az ezeréves Magyar Királyság történetén belül lehet megérteni, az 1918-1920, azaz Trianon utáni időszak történései pedig már Románia történetéhez tartozik. 

Nádpatak - az egykori német iskola épületeBergfriedhofNádpatak - az egykori lelkészlak és imaházAz erődtemplom bejárata - NádpatakA temetőkert kapuja, háttérben az erődtemplom Gazdátlan szász házak - GerdályGerdály - hol vannak a szászok? Az erődtemplom tornya a temetőből fényképezve Sikátor - Gerdály Gerdályi szász házak romló állapotban Gerdály - hol vannak az egykori tulajdonosok? A gerdályi erődtemplom Utcarészlet - GerdályKéső délutáni fények - GerdályA gerdályi faluközpont Kiüresedett falu - Gerdály Romok - Rohrbach / Nádpatak Mese / MeschendorfKontrasztok - NádpatakRég jártak itt a hívekEgykor a közösség szíve ezen a dombon voltAz egykori imaház bejárata - NádpatakElnéptelenedett közösségi terek - gaz és gyomMeschendorf - utcarészletMeschendorf - erődtemplom egy másik évszakban