János Zsigmond fejedelem és Dávid Ferenc egyházalapító püspök látogatásának emlékezete
A brassói Magyar Unitárius Egyház a többi protestáns felekezettel egyetemben a múlt év folyamán ünnepelte a reformáció 500. évét Erdélyben, és szerte a Kárpát-medencében. Ugyanakkor az erdélyi protestáns felekezetek 2018 január 12-én a Kolozs megyei Tordán is összegyűltek, ugyanis 1568. január 6-13-a között itt tartották azt az országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”
Nem sokkal a tordai országgyűlés után János Zsigmond erdélyi fejedelem, akiről köztudott volt unitárius hite, Dávid Ferenc püspökkel, az unitárius egyház alapítójával Brassóba látogatott, szinte napra pontosan 450 évvel ezelőtt. Ennek tiszteletére gyűlt össze a brassói unitárius közösség február 11-én, hogy eme jeles eseményről megemlékezzen. A szolgálatot Főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke végezte a vasárnapi délelőtti Istentiszteleten. A házigazdák, a brassói unitárius közösség lelkésze, Andrási Benedek és nyugalmazott lelkésze, Szász Ferenc meleg szívvel köszöntötték a püspök urat. Az Istentisztelet végén a püspök úr és a lelkészek szokásosan egyenként kézfogással búcsúztak a hívektől a templom kapujában, majd közös fotó készült a helyi egyháztanács tagjaival és a püspök úrral.
fotó: Illés Gábor
