Hanva
Hanva Rimaszombattól 29 km-re található a Sajó folyó jobb partján. Egy mondattal jellemezve a települést: kis falucska megannyi magyar kulturális értékekkel. Téli szépsége elbűvölt, új „köntösében” mutatva meg a látnivalókat. Igó Aladár népi életet bemutató szobrai téli ruhát öltöttek magukra; vastag hóprém fedte vállukat, még fejükre is hósüveg került. Hanvai látogatásom célja, Juhász István, a Magyar Kultúra Lovagjának meglátogatása mellett a fa, beton, vas és elme alkotásainak megtekintésére irányult, főt hajtva az elmúltak emléke előtt.
Oklevél először a települést 1266-ban "Honua" néven említi. A honfoglalást követően a Hanva nemzetség szállásterületének központja lett. A 2011-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a magyar.
Hanva látnivalóinak központjában áll az 1830-ban épült református templom, ahol Erdélyi Géza 2002-ben tette le püspöki esküjét.„Hanvai papnak hamvai Hanván hamvadnak el.”Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) költő, református lelkész, Petőfi és Arany János barátja, a nagy triumvirátus tagja Rimaszombat szülöttje 1852-től egészen haláláig élt Hanván. Sírja a református templom mellett található. A sírhoz vezető lépcső mellett áll 1940-ben készített mellszobra. A síremlékén olvasható verset jóbarátja, Arany János írta.
Itt született Igó Aladár (1931-2016) népi fafaragó- és festőművész. A magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként 2004-ben tűntették ki a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével. Juhász István „a felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénásának” az ötleteként megvalósult Igó Aladár Szoborparkot 2014-ben adták át, a 84 éves művész maga is jelen volt a park megnyitó ünnepségén. "Ő egyfajta életképeket alkotott meg. Azokat faragta meg, akikkel Hanván találkozott, akiket ő fontosnak tartott, és akik tehetségükkel, szorgalmukkal vagy éppen odaadásukkal, példaadásukkal gazdagították Hanvának a hírnevét, sőt, máshová is elvitték a település dicsőségét" – nyilatkozta Igó Aladár művészetéről Nagy Ákos Róbert esperes. A szoborparkban nem csupán elhunyt emberek emlékmásai találhatóak. A település ma is alkotó híres személyiségeiről is megemlékezet alkotásaival Igó Aladár, így Tóth Elemér költőről valamint László Béla egyetemi tanárról is.
A település és a magyar kultúra mozgatórugója Juhász István, aki „a magyar kultúra határon túli ápolásáért” kapott lovagi címet idén, a Magyar Kultúra Napján, Budapesten. Lovagias tetteit a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapján a következőképpen foglalták össze: „A felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években több falu népét összefogó, rimaszécsi székhelyű földműves-szövetkezet elnökeként Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, működése személyi és tárgyi feltételeit, gazdagította az intézmény gyűjteményét. Művésztelep létesítését támogatta. Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését. Hanvára hazatérve létrehozta az Agrárius Kft-t, amely 1600 hektáron gazdálkodik. Kezdeményezője a településen létesült szoborparknak. A Hanvay-kúria megmentője, emlékhelyek ápolója. Kiemelt feladatának tartotta Hanva egykori lelkésze, a 200 éve született Tompa Mihály emlékhelyének felállítását és ápolását.”
Hanván a vas művészi megmunkálásának „szülötteit” is megcsodálhatja az utazó. László Ottó díszműkovács, iparművész, a Gömöri Iparosok Társulásának alapító tagjának portáján található művei hirdetik a művész tehetségét. A kettősség érzése kerített hatalmába miközben az alkotások sorát végigjártam. A hideg vasé és a forró szereteté, előbbi azért a hagyományért, amit magunkénak tudhatunk mi magyarok, a vas megmunkálásáért, mely napjainkban oly annyira háttérbe szorult. A szeretet pedig nem másért, hanem azért a csodáért, amit magam előtt láttam. Életre kelt hagyomány és művészet; kovácsoltvas kapu és kerítés, a Csodaszarvas fenséges alakja. Szeretet mindazokért, akik a magyar kultúrát és művészetet tovább éltetik e kis településen, Hanván.
