Magyarságismeret és országismeret 6-10 éveseknek
A Petőfi Sándor Programban végzett missziós munkám során a dél-erdélyi Kőhalom és környékének szórványban élő magyar közösségeit igyekszem elérni, így a Brassó megye peremén lévő Székelyzsombort is sikerült a program egyik céltelepüléseként bevonni ebben a programévben.
Kőhalomba érkezésem után felmértem, hogy körülbelül 30 kilométeres körön belül, melyek azok a települések, ahol számottevő magyar közösség él. Így került látókörömbe Székelyzsombor is. Kőhalomtól 17 km-re északkeletre a Kis-Homoród két partján fekszik ez a nagy múltú, szász-magyar gyökerű település, Nyirő József erdélyi magyar író szülőfaluja.
A falu eredetileg szász telepítésű volt, de egy pestisjárványt követően, a 15. és a 16. század fordulóján, homoródalmási és homoródszentmártoni székely családok telepedtek a faluba. Őket a következő évtizedekben további 16 magyar jobbágycsalád követte. A török-tatár betörések következtében a község szász lakossága teljesen kipusztult, tulajdonképpen az ő helyükre érkeztek a székely telepesek. Vára a 15. században a Várhegyen épült terméskőből, először 1692-ben említik a rendelkezésünkre álló források. A 18. században jelentőségét veszítette, és 1818-ban a külső falgyűrűt lebontották. Ma elhanyagolt állapotban áll. Magam is többször voltam fenn a várban, de még így romos állapotában is értékes épített örökségeink közé tartozik, egykori méretei jól kivehetők. Saját készítésű fotókat külön galériában osztok meg róla.
Székelyzsombor a trianoni békeszerződésig népes, túlnyomórészt magyar lakosságú település volt; 1910-ben közel 1200 lakossal büszkélkedhetett, míg jelenleg csupán 420 lakossal számolhatunk, akik közül hozzávetőleg 350 magyar nemzetiségű. Azon kevés Brassó megyei falvak közé tartozik, ahol a lakosság többsége még mindig magyar anyanyelvű. A faluban három templom áll, a vallási türelem hagyománya egészen a 16. századig nyúlik vissza. Evangélikus temploma középkori eredetű, a 18. század folyamán kétszer is jelentős helyreállításon és újjáépítésen esett át, a falu központjában áll, kicsit arrébb a jóval kisebb római katolikus templomot találjuk, ami mai formájában a 18. század második felében épült, de alapjai, és több része 13. századi eredetű. Ortodox temploma a 20. század első éveiben épült.
Kunos Lajos székelyzsombori evangélikus lelkésszel a programév elején a kőhalmi általános iskolában találkoztam, ahol felvetettem, hogy oda is szívesen kijárnék honismereti órákat tartani. Ezt követően, a községben és az iskolában tett látogatásom után, Szitás Emőke, Rigó Márta és Lőrincz Delinke székelyzsombori pedagógusok maximális nyitottsággal fogadtak, és készséggel biztosították az időt és a technikai feltételeket.
Honismereti óráim során multimédiás eszközöket, digitális animációkat használok, bemutatom a magyar nemzeti szimbólumokat, gondosan válogatott filmjelenetek segítségével a gyerekek betekinthetnek a magyar történelem egy-egy szakaszába, Eger, Szigetvár és Drégely ostromát láthatják, megismerhetik a hős védőket, várkapitányokat, Dobó Istvánt, Zrínyi Miklóst és Szondi Györgyöt. Olthévízen a segédkező felső tagozatos diákok felolvasnak Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből, szintúgy például Zrínyi Milkós Szigeti veszedelem c. eposzából, vagy amikor Drégelyhez érünk, Arany János Szondi két apródja c. balladájából. Megismerik a magyar koronázási jelvényeket, a szent koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási palástot, megértik, mit jelképeznek, és megnézik, hogyan zajlott egy királykoronázás az Árpád-korban a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.
Bejárjuk a magyar főváros főbb nevezetességeit, az Országházat és a belvárost, a Budai Várnegyedet, megnevezzük a Dunán átívelő hidakat, és a Hősök terén a Millenniumi emlékmű történelmi szoboralakjait. Megismerjük Magyarország és Erdély történelmi városait, Kolozsváron Mátyás király főtéri szobrától szülőházáig sétálunk, majd egész a középkori városfal maradványáig megyünk, ahol visszakanyarodunk a Farkas utcai református templomhoz. Imáink után lélekben feltöltekezve, kegyelettel lépünk a Házsongárdi temető sírjai, kriptái közé.
Ezeknek a hon- és magyarságismereti óráknak hiánypótló feladatuk van, hiszen a romániai tantervekből rendre kimarad a magyar történelem, így Erdély, Partium és a Bánság történelmének, a történeti valóságnak, az adott nemzeti közösségek civilizációs súlyának megfelelő bemutatása. Ilyen közegben, ahol még az erdélyi és partiumi magyar lakta városokat sem ismerik a gyerekek, nemhogy magát az anyaországot, csak aprólékos munkával, kitartással, türelemmel, konstans alkalmazkodással, és alapos szakmai felkészültséggel lehet eredményt elérni.
Ennek a munkának az egyik fontos eleme, hogy ki kell menni a helyszínekre, az emberek között kell mozogni, figyelni arra, mit mondanak, hogyan élnek, és hogy hogyan állnak a saját identitásukhoz. Van olyan régió, ahol az identitás alapja még mindig inkább a felekezeti hovatartozás, a beszélt nyelv lehet román, de ha például római katolikus az illető, és a neve is őrzi fonetikusan a magyar eredetet, akkor lehet következtetni, hogy magyar felmenői vannak, de ő már elvesztette a magyar identitását, és így már az utódai is. Ezt meg kell tanulni tiszteletben tartani.
A magyarországi magyar identitás elemeit a legtöbb szórványban lévő régióban a helyi viszonyokhoz kell adaptálni, hiszen minden helyszínen erős a lokalitás, vagyis maga a helyi valóság, a helyi társadalmi környezet hétköznapi, rutinszerű valósága. Ez Székelyföldre is igaz, bár ott a magyar identitáson belüli sajátos identitásról beszélhetünk, ami bárhol a romániai szórványban előnyt, erősséget jelenthet. Ezt sok éves tapasztalat alapján írom. Ezért is szerencsés, ha romániai szórványba székely identitású, székely származású ösztöndíjasok is delegáltak, bár egy anyaországból vagy más külhoni régióból érkező (felvidéki, vajdasági, kárpátaljai) ösztöndíjas is ugyanúgy lehet eredményes, vagy adott esetben még eredményesebb, amennyiben felismeri ezeket az összetevőket, és be tudja illeszteni a munkájába. Szórványban végzett munkánk emberi és szakmai oldalról tekintve, tele van kihívásokkal, ami teljesen kizárja a kishitűséget. Ez a munka, ez a misszió hivatás.
