Kőrösmezőn is megemlékeztünk az 1944-ben elhurcolt magyar nemzetiségű áldozatokról.
"..Kőrösmezőről 1944. november 26-án hurcolták el a magyar nemzetiségű férfiakat. Gyalog tették meg az utat Kőrösmezőtől Sztarij Szamborig. Útközben ketten meghaltak. Mielőtt a gyűjtőtáborból tovább vitték volna őket, nyolcan a cseh légióba jelentkeztek önkéntesként, ebből hárman elestek a fronton. A táborban maradtakat Szibériába hurcolták, 19-en meghaltak utazás közben. A túlélők csak 9 hónap múltán kerültek haza. A magyar és a német származású nőket 1944. november 22-én vitték el kényszermunkára Novohorlovkára, amely Donbász környékén van. Köztük volt Frindt-Dereszcsul Borbála, aki 1907-ben született, 2 gyermekes özvegyasszony, 5 és 10 éves félárvákat hagyott magukra, betegen tért haza, rövidesen meg is halt. Vele együtt meggyötörten került haza Leibner Rozália (1913) Frindt Emma (1913), Frindt Gizella Reparuk Antalné (1921), Reparuk Mária Bakkai Lajosné (1925). Mint elmondták, ott a lágerben egy jóindulatú Berca nevű szovjet tiszt volt a parancsnokuk, akinek életüket köszönhetik. 22 hónapig dolgoztatták őket, végül a nőket is hazaengedték..." (Birosz János)
