Az út egy repülőtársaság hírlevelének és egy hirtelen elhatározásnak köszönhető. Négyen indultunk; önköltségen, szabadnapjaink terhére valósítottuk meg a mini-projektünket, benne tartalmas beszélgetésekkel a genfi, római és lyoni Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasokkal helyszínekről, mentorokról, feladatokról. Jelentős találkozások voltak ezek, hiszen a két program, a Petőfi és a Kőrösi hasonló célok megvalósításáért jött létre a diaszpórában és a szórványban. Lélekemelő volt találkozni a kinti magyar közösségek tagjaival, megtapasztalni a körülményekből adódó különbségeket akár a programszervezés, akár a mindennapi élet terén.
Genfben és Lyonban is előadással háláltuk meg a vendégszeretet, melyben egy gondolatébresztő ismertető hangzott el a Petőfi Programról, majd moldvai és gyimesi dallamokat adtunk elő, amelyet táncház követett. A közönség mindkét helyszínen rendkívül fogékonynak bizonyult a szórványban élő magyarság sorsa iránt.
