Cserkészet Rimaszombatban

A cserkészmozgalom megalapítója Robert Baden-Powell of Gilwell, a brit hadsereg tábornoka. Céljaként tűzte ki az ifjúság nevelését, mely magában foglalta az ifjak szellemi és társadalmi nevelésén túl a test és a lélek kiművelését is. A mozgalom minden fiatalra kiterjedt, függetlenül vallási hovatartozásától, a társadalmi és vagyoni különbségektől. A mozgalom alapelveit és céljait A Cserkészet fiúknak című művében fogalmazta meg 1908-ban.

Magyarországon a cserkészet alappilléreinek letételét Megyercsi Béla, Sík Sándor és Szilassy Aladár nevéhez köthetjük, már 1910-ben megalakultak az első cserkészcsapatok, így többek között a Budapesti Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a budapesti piaristák és a Regnum Marianum cserkészcsapata. A Magyar Cserkész Szövetség 1912-ben alakult meg. Mára a Magyar Cserkészszövetség tekinthető a magyar cserkészet fő szervezetének. A Felvidéki szórvány magyarság a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség irányítása alá tartozik.

A rimaszombati cserkészet megalapítása az 1912-1913-as tanévre tehető, amikor is az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban Horváth Zoltán oktató felvetette a helyi cserkészcsapat megalakításának az ötletét. 1914-ben, végül két csapatot és hat őrst (kakukk, sólyom, galamb, vércse, bagoly, fecske) hoztak létre, melyekbe összesen 36 újoncot vettek fel. Parancsnokaik Horváth Zoltán és Szigeti-Benedek Gyula tanárok voltak.

Így alig egy évvel a Magyar Cserkészszövetség megalakulása után, a Felvidéken harmadikként, Komárom s Losonc után Rimaszombatban is megszerveződött a cserkészet. A csapatot, s annak zászlaját 1915-ben avatták fel az iskola tornatermében. Rimaszombatban az 1930-40-es évek közötti időszak jelentette a cserkészet fénykorát, mivel több száz gyermek cserkészkedett, hat cserkészcsapat működött a városban, majálisokat, cserkésznapokat tartottak a nyilvánosságnak a szabadkai erdőben, nagytáborokat, gyalog és kerékpártúrákat szerveztek, képzéseken vettek rész, cserkészzenekar működött. Gr. Teleki Pál, Magyarország egykori főcserkésze is meglátogatta a csapatot. A háború után sajnos betiltották a cserkészetet, s csak 1990-ben alakult újjá. 1991. április 20-án avatták fel a 4. sz. Hatvani István cserkészcsapat mintegy negyven cserkészét, mely csapat immár huszonhetedik éve működik sikeresen. Ez idő alatt több mint húsz nagytábort, rengeteg tanyázást, vízi és kerékpártúrát, gerinctúrát, barlangi s hegyi túrát szervezet a csapat.

Karitatív tevékenységet is folytat, gyűjtéseket árvízkárosultak javára, szegények megsegítésére. Az évek során több tucat őrsvezetőt képeztek ki és a tisztek száma is emelkedett, a fél tucatot is elérte. A cserkészcsapat háromszor Vascserkész csapatváltó rower versenyt szervezett, országos történelmi vetélkedőt, a második ÖV képző tábort, valamint Hernád s Tisza vízi túrákat bonyolított le. Saját cserkészotthonuk van, tanyával is büszkélkedhetnek, s egy időben volt saját újságuk, melyet Gömöri Cserkész néven adtak ki. Jelenleg 5 őrs működik, és 44 cserkészt számlál a csapat, rendszeresek az örsi foglalkozások, a portyák, tanyázások, tizenöt újoncot avattak idén. Öregcserkész klub is működik már több, mint húsz éve a városban, 20 fővel. A kerületi Cserkésztanács elnöke Vörös Attila, csapatparancsnok Varga Gábor.

(Forrás: Varga Gábor a 4. sz. Hatvani István cserkészcsapat parancsnokának szíves közlése alapján.)