"Esik eső karikára"

Március 18-án ünnepi Istentisztelettel indult Abrudbányán az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseire, áldozataira és hőseire való megemlékezés. Szép számban gyűltünk össze e napon, hogy nehéz szívvel gondoljunk az események alkalmával oly sok szenvedést megélt lakosokra és vitézekre.

Az istentiszteletet követően ünnepi műsorral kedveskedtünk az összegyűlteknek. A magyarfoglalkozásokon résztvevő gyermekek versekkel és énekkel készültek, majd ezt követően egy alkalomhoz illő népzenei összeállítás következett. Ördöngösfüzes, Gyimes és Kalotaszeg vidékéről származó katonadalokkal, népdalokkal, gyönyörű táncdallamokkal ismerkedhettek meg a jelenlévők. Külön öröm volt a közösség számára, hogy a decemberben is Abrudbányán járt szegedi zenészek visszatértek, és ismét megörvendeztették muzsikájukkal őket. A közösség szívét melengette az is, hogy Tápiógyörgyéről is érkeztek visszatérő vendégek, akik különös figyelmet fordítanak a szórványra, sokszor jártak már Abrudbányán is.

A meghitt találkozást követően többen Ompolygyepű (Preszáka) felé indultunk tovább, ahol délután két órától koszorúzás vette kezdetét az ompolygyepűi obeliszknél. Az emlékmű, az 1848/49-es magyarellenes népirtás áldozatainak állít emléket. Az esős és hideg idő ellenére Vajasdról és Gyulafehérvárról is érkeztek, képviselve a Nagyenyedi Református Egyházmegyét, illetve az RMDSZ Fehér megyei képviselői is tiszteletüket tették a koszorúzáson. Elhangzott a Szózat, énekek, népzene szólt és nemzeti himnuszunk is felcsendült a koszorúzást követően.

A nap talán egyik legszebb pillanata az volt, amikor a “Kossuth nóta” felcsendült, mindkét helyszínen. Mindenki énekelt, mindenki ismerte, ismeri. A gyermekeknek sem kellett, kell tanítani. Az összetartozás és a szomorú, de dicső múlt szimbóluma volt ez a dal e napon.

"Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára!
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!"