Háztűznéző Balog Irénnél Maradékon
A ma embere már kevésbé tud belehelyezkedni abba, milyen úgy élni, hogy saját készítésű alkotásokkal öltöztesse fel házát. A világ felgyorsult, sok esetben a boltokban megvásárolt kész terítőket, függönyöket használjuk, ezzel ellentétben az idősebb generáció még emlékszik, milyen fontos helyet foglalt el az asszonyok és lányok életében a hímzés, mennyire meghatározó szeletét adták mindennapjaiknak. Saját készítésű munkáikkal terítették az asztalt, a polcokat, takarták az ágyat, a kancsót, de még a fésűt is saját hímzésű fésűtartóba helyezték. A ház minden szegletének megvolt a maga dísze, ami még otthonosabbá varázsolhatta azt a közeget, ahol a mindennapjaikat élték. Mára ezek a kézimunkák sok helyen kikoptak, többnyire csak féltve őrzött kincsként tartjuk őket számon, nem töltik be azt a funkciót, mint régen (tisztelet a kivételnek).
Mivel ezekben a kézimunkákban benne volt az asszonyok szíve-lelke, ami párosult azzal az értékes idővel, amit az alkotásra szántak, így nem csoda, hogy sokkal nagyobb becsben tartották munkáikat, mint a mai kész termékeket. Bár nem jellemezte a mindennapokat a lehetőségek tárháza, mégis kreatívan, boldogan és kiegyensúlyozottan élték hétköznapjaikat, ahol a munka után egy finom kávé mellett leültek és beszélgettek egy jót. Ilyen délutánban volt részem nekem is Balog Irénnél Maradékon, aki amellett, hogy megmutatta kézimunkáit, magának a mintakészítésnek a folyamatába is betekintést engedett.
