Jelenlegi hely

Brassói Református Reménység Háza Egyházközség és Egyetemi Szakkollégium

Prosenszki Róbert (2022)
Prosenszki Róbert (2022)

Brassói Református Reménység Háza Egyházközség és Egyetemi Szakkollégium

Vezető: Szegedi László Tamás lelkipásztor

 

           

            A Reménység Háza története 1926-ban kezdődik, amikor Vetésy Sándorné, valamint Benedek M. Dénes és felesége gazdag adományt ad egy közösségi ház, az ún. aggmenház építésére. 1927-ben vásárolják meg a Moldova utcai telket, ahol a jelenlegi templom és épületkomplexum áll. Az aggmenház eredeti tervrajza Kós Károly és Neusinger Ottó műve, de Kós Károly tervét nem tudták elfogadni pénz hiányában, így azt Neusinger Ottó mérnök készíti el, amit végül csak 1931-ben kezdenek el építeni. 1934-ben fejezik be az épületet, éppen a nagy gazdasági világválság idején. 1944-ben Brassó bombázása annyira megrongálta az épületet, hogy lakóit a Népkonyha helyiségébe költöztették. Az ötvenes évek közepe és a hetvenes évek vége között az épület alagsorában vasárnapi iskolát működtetett az egyházközség, valamint istentiszteleteket, szeretetvendégségeket tartottak. Az emeleten lakott az egyházközség nyugdíjas lelkipásztora és családja. 1979-ben a brassói egyházközség két különálló egyház testté szerveződik, a Moldova utcai épület a Brassó belvárosi gyülekezet tulajdonába kerül, ahol tovább folytatódnak az istentiszteletek, szeretetvendégségek. 1989-ben átirat érkezett a kommunista hatalomtól, hogy az új városrendezés során a Moldova utcát és környékét le fogják bontani, az aggmenház és imaház sorsa úgy tűnt megpecsételődött. 1990 után megtörtént a várt politikai változás. Az egyház új kihívások elé nézett. Megfogalmazódott egy új brassói templom megépítésének gondolata és határozata. A terveket Marian Renèl építész készítette el, és a kivitelező a BAUMAS kft. volt, Radnóti Attila főmérnökkel. 1992. október 4-e a Reménység Háza Templom és Keresztyén Központ felszentelésének napja. Ez időben a Moldova utcai imaház lelkipásztora Ménessy Miklós és gondnoka Szabó György volt. 1997-ben a Reménység Háza a Brassó I. belvárosi és Brassó II. újvárosi gyülekezetek segítségével önálló gyülekezetté szerveződik: Brassó III. Reménység Ház név alatt. A gyülekezet lelkipásztora Ménessy Miklós, főgondnoka Ambrus Attila, gondnoka Orbán Sándor. Ma körülbelül 278 család: 598 fő tartozik hozzánk, sok gyermek, fiatal, felnőtt és idős. Választói névjegyzékünkben 518 személy szerepel, a templomba járók és az egyházzal szorosabb kapcsolatot tartók száma 200–220 fő. Vasárnaponként 120–170 lélek látogatja istentiszteleteinket. Színes gyülekezeti és lelki életet élünk.

 

            A Brassó III. Reménység Háza Református Egyházközség kiemelt és nemes feladatot vállalt fel, amikor útjára bocsájtotta a Brassói Reménység Háza Egyetemi Szakkollégiumot, amely elsősorban magyar keresztyén egyetemisták számára kínál bentlakási lehetőséget. Küldetésünk: magyarságtudat- és hiterősítés, közösséggé formálódás és ifjúsági élet, kultúra és tanulási lehetőség. Mindezt együtt kínálja kollégiumunk a bentlakó ifjúság számára. A kollégium a megye talán legjelentősebb magyar könyvtárát bocsájtja rendelkezésre, valamint elősegíti a jövő magyar értelmiségének személyes könyvtárgyarapodását. A Brassói Magyar Diákszövetségnek iroda - és tanácskozási helyiséget nyújtunk a Vlad Țepeș utca 23 sz. 27. lakrész alatt, valamint a kollégium termeiben lehetőséget biztosítunk diákrendezvényekre, szakmai tanácskozásokra, diákköri konferenciákra. Filmesteken, játékesteken, bibliaórákon, istentiszteleteken, más ifjúsági és kollégiumi rendezvényeken való részvételi lehetőség biztosított. A kollégiumi élet velejárója a fenti eseményeken, közösségi programokon, alkalmakon való részvétel.

 

            Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület székháza és rendezvényközpontja egyben a Reménység Háza Református Keresztyén Központ. Célunk valódi kulturális értékek terjesztése, a brassói magyar kultúrközösség fejlesztése, hagyományok ápolása, identitástudat erősítése a szórványban, kapcsolatteremtés a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel. Tevékenységi területünk: közművelődési rendezvények szervezése, ismeretterjesztő előadások, hagyományápoló -és teremtő rendezvények, megemlékező ünnepségek neves személyiségekről, történelmi eseményekről, emlékjelhagyások, országos és megyei szintű vetélkedők, helytörténeti kutatások és vetélkedők, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, képzőművészeti, népművészeti és fotó kiállítások, hivatásos előadóművészek, művészeti csoportok előadásainak szervezése, hagyományos rendezvények. Kiemeltebb hagyományos rendezvényeink: Magyar Kultúra Napja januárban, Barcasági Néptánctalálkozó februárban (Im memoriam Reiff István), Március 15-e ünnepi műsor, Húsvét előtti hímes tojás írás és díszítés (kiállítás és tanfolyam), Költészet és Közművelődés Napja áprilisban, Sokadalom (kézműves seregszemle) áprilisban, Szent István napi megemlékezés augusztusban, Mártírok napja november 4-én, Bartalis János vers -és énekmondó verseny novemberben, Karácsonyi jótékonysági vásár és adventi koncert. Rendezvényeinken rendszeresen fellépnek helyi öntevékeny együttesek, egyéni előadók és meghívott hivatásos művészek.