Jelenlegi hely

Maradéki Református Egyházközség

Szabó Nóra (2016, 2017, 2019)
Szabó Nóra (2016, 2017, 2019)
Schön Bálint (2018)
Schön Bálint (2018)
Labossa Döme Bálint (2022)
Labossa Döme Bálint (2022)
Jescheta Gyöngyvér (2024)
Jescheta Gyöngyvér (2024)

Maradéki Református Egyházközség    

Vezető: Halász Dániel lelkipásztor

Maradék a szórványok szórványában található, Délvidék Vajdasági Tartományában, Szerémség tájegységének a szívében, Nándorfehérvár és Újvidék között. A település nevét 1498-ban említi egy oklevél. Szerémségben a török ideje alatt a lakosság nagy része kihalt, így gyéren lakott területté vált és a magyarság helyére szerbek és horvátok költöztek. A megmaradt szerémségi magyarság pedig itt alapított egy falut ezen a néven.  1867-ben a kiegyezéskor a Magyar Állam az egész tájegységet odaadta Fiume tengerparti városáért. Így ez a terület a Horvát Királyság alá került, a katolikus egyházban pedig horvát ajkú plébánosok kezdtek szolgálni.

1897-ben az itteni atyafiak elmentek a Horvát püspökhöz, hogy magyar ajkú plébánost kapjanak, mivel az itteni katolikusság majdnem 100%-a magyar anyanyelvű. A püspök ezt a kérést megtagadta, így a katolikusság nagy része áttért reformátusnak. Így alakult meg 1898-ban a missziói református egyházközség, nagyobb részt az áttértekből, kisebb részt pedig az idevándorolt református családokból. 

1978-ban megszűnt a helybeli magyar iskola, így ennek köszönhetően jelenleg nagy küzdelem folyik a magyar nyelv fennmaradásáért. Ennek érdekében az egyházon belüli gyülekezeti teremben 2013-ban magyar nyelvű óvodát indítottak a Generális Konvent segítségével, majd a Magyar állam támogatásával mindennapos óvodát, mely 2021 szeptemberétől új épületbe költözött.

A templomról nem lehet tudni, mikor épült, mivel ez az épület eredetileg nem annak készült. A két világháború között kezdtek el építeni egy templomot, aminek lerakták az alapjait, majd közbeszólt a második világháború és a lerakott téglákat is elvitték hadisarcként. Utána jött a kommunizmus, amikor nem nagyon lehetet templomot építeni, így kitalálták, hogy a meglévő épületet alakítják át az istentiszteletek székhelyévé, ahol eleibe egy nagyon rövid ideig református iskola is működött, aztán gyülekezeti terem lett. A terem mögött pedig volt egy másik terem, ahol a KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) működött, 1946-os beszüntetéséig. Így ezt a két termet egybenyitották, átalakították az ablakokat és tornyot építettek hozzá. Így készült el 1952 és 1956 között a most is használt templom.

Maradékon valamivel több, mint 100 református él. Az utóbbi években 3-4 keresztelő és ugyanennyi temetés volt, illetve átlagosan 1 házasságkötés van évente.

Mivel évtizedekig nem volt magyar nyelvű oktatás, ezért 2013-ban az MNT (Magyar Nemzeti Tanács) jóvoltából, a Magyar Állam támogatásával beindították az iskolabusz programot, majd helyben 2015-ben beindult egy összevont alsós tagozat is. Mind a két program működik, úgy, hogy az alsósok ide járnak, a felsősök pedig napi szinten bejárnak Újvidékre a Petőfi Sándor Általános Iskolába.