Jelenlegi hely

Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ, Kisorosz (Észak-Bánság)

Kocsis Diána Csilla (2015)
Kocsis Diána Csilla (2015)
Sándor Béla (2016)
Sándor Béla (2016)
Gogolák Mariann (2017)
Gogolák Mariann (2017)
Balázs Józsefné Nagy Julianna (2018)
Balázs Józsefné Nagy Julianna (2018)
Biró László (2019)
Biró László (2019)

A Magyar Nemzeti Tanács, amely a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szerve. Közvetítésével az itt élő magyar nemzeti közösség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzáshoz a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.

A Magyar Nemzeti Tanács programjának középpontjában a vajdasági (más megfogalmazásban: délvidéki) magyar közösség egésze áll különböző szakmai, területi, földrajzi lehetőségeinek, elképzeléseinek az összességével. A hatáskörébe beletartozik minden olyan kérdés, amely az itt élő magyarság előretörését segítheti, a fiatalokat pedig az itthon maradásra biztatja. A Magyar Nemzeti Tanács munkájában a hangsúlyt a tartalmi fejlesztésekre és az innovációra helyezi. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet szentel annak vizsgálatára, hogy a gyorsuló változások hatására milyen alkalmazkodási modellek jelenhetnek meg a vajdasági és általában a magyar közösség és kultúra széttagoltságában, különösen a szórványban élő magyarság sorsában. Ezen az úton legfontosabb segítőnk és támaszunk az anyaország.

A kisebbségi kultúrában leginkább a nyelv az, amely kifejezi a nemzeti jelleget. Ezért maradhatott napjainkig megmaradásunk stratégiájának korparancsa: mindenekelőtt az anyanyelvi kultúra teljes elsajátításának lehetőségét kell megteremteni.

A legutóbbi népszámlálási eredmények (2011) szerint anyanyelvünknek azt az életképességét, amelynek értelmében a vajdasági magyarság anyanyelvi körülményeit, lehetőségeit, kilátásait, kommunikáló szükségleteit, politikai jogait, közigazgatási és anyanyelv-használati mozgásterét tekintjük anyanyelvi készségünk meghatározójának, a Vajdaság térképén egy – északon még igen széles, Óbecse, Topolya magasságában már keleten, nyugaton is nagyon összeszűkülő – „tölcsérmodell” rajzában ábrázolhatjuk. Az ezek kívül eső részekben – a vajdasági magyarság csaknem egyharmada – szórványban él.

A Petőfi Sándor Program minél hatékonyabb megvalósítása végett ezeket a területeket a következőképp osztottuk fel: Észak-, Közép- és Dél-Bánság (Versec és környéke, Al-Duna, Hertelendyfalva); Nyugat-Bácska; valamint Dél-Bácska (Temerin és Újvidék környéke) és Szerémség.

A Vajdaságba érkező ösztöndíjasokat a programszakasz első 4 hónapjában Szabadkán szállásoljuk el, bekapcsoljuk őket a Magyar Nemzeti Tanács munkájába, és felkészítjük őket arra, hogy a terepen minél hatékonyabban tudjanak majd közvetlenül is részt venni a szórványban folyó közösségfejlesztő, hagyományőrző, ifjúsági, rendezvényszervezői, vidékfejlesztési, idegenforgalmi, pályázatírói tevékenységekben a program célkitűzéseihez és értékrendjéhez.