Már általános iskolás koromban elkezdtem néptáncra járni, ami a későbbiekben nem csak az én, de egész családom életét is meghatározta. Többek között a néptánc, és az ahhoz kapcsolódó kulturális miliő miatt jelentkeztem a Debreceni Egyetem néprajz szakára, ahol BA, MA, végül PhD képesítést szereztem. Fő szakterületem eleinte a táncház-mozgalom, a táncos szokások voltak, majd később tudományos érdeklődésem horizontjába az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye került. Ennek gyakorlati megvalósításából, a bihari és Bihar-sárréti települések témájáról írtam doktori disszertációmat.

Tudományos kutatásaim mellett számos szakmai gyakorlaton vettem részt többek között az Erasmus keretében Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaságnál, a Campus Hungary és a Klebelsberg Kunó ösztöndíj által Tornalján és környékén. Publikációk mellett több területen terepmunkát is végeztem, fő témám a szellemi kulturális örökség, azon belül a táncfolklorisztika, betlehemes szokások, és jeles napok. Érdeklődésem főként a jelenkor kutatásra összpontosul, azaz a mai hagyományokat és szokásokat elemzem néprajzi és kulturális antropológiai szemléletből. Egyetemi tanulmányaim mellett Miskolcon táncszínházat vezettem, amelynek keretében az ország számos pontján felléptünk.

Gyakran tartok táncházat feleségemmel Miskolcon és környékén, illetve Tornaljára is sokat járunk táboroztatni, oktatni. Kiemelten fontos, hogy a táncok és táncos szokások alkalmával a gyerekek is találkozzanak, mivel a táncos anyanyelv meghatározza az egyén saját maga és közössége felé irányuló viszonyát.