Révkomáromban születtem, és a mai napig erős a kapcsolatom a szülőfölddel. Bár közgazdász végzettséggel rendelkezem, az évek során a hobbim, a kultúra-szervezés és az aktív szereplés szinte második szakmámmá terebélyesedett.

Középiskolás korom óta a népművészet bűvöletében élek. A komáromi Hajós Néptáncegyüttesben kezdtem táncolni, s az évek folyamán még inkább elmélyült a néptánc és népzene iránt érzett szeretetem. Évek óta látogatom a népművészeti táborokat Kárpát-medence szerte, több gyűjtőúton is részt vettem már, életre szóló élmény, ha még élő mesterektől tanulhatunk. Népi furulyákon és kobzon játszom, illetve tanítom azokat, újabban pedig brácsázni tanulok. Lassan egy évtizede a komáromi Feszty Árpád Néptáncegyüttes tagja vagyok, vezetem a csángó népzenét játszó Hárompatak zenekart és a Csángó Kettős duót, és számos fesztiválon, fellépésen, előadáson vagyunk túl bel- és külföldön egyaránt. Szülővárosomban már egy évtizede havi rendszerességgel szervezünk táncházakat, hívunk előadókat, vendégzenekarokat. Egy projekt keretein belül igyekszünk a gyerekekkel is megszerettetni a népzenét, néptáncot, kézművességet. Nemrég gyermek- és ifjúsági nyári népművészeti tábort szerveztünk, melynek fogadtatása és sikere folytatásra ösztökél.

Úgy hiszem, hagyományaink ápolása, megélése és továbbadása elsőrendű feladat, és célja, hogy magyar közösségeink megmaradjanak, kultúránk tovább éljen. Az elmúlt évadban a Petőfi Sándor Program keretein belül Erdélyben a brassói magyarságot szolgáltam, és rengeteg tapasztalattal, élménnyel, új barátsággal tértem haza. Nagy öröm számomra, hogy idén folytathatjuk a közös munkát.