Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (röviden ACsEV) egy magyar vasúttársaság volt. 1893-ban alakult az Arad–Kőrösvölgyi Vasút és az Arad–Csanádi Vasút egyesítésével. A vasúttársaság és előd vasútjai a helyiérdekű vasutak első sikeres hazai példájának tekinthető. Vonalai behálózták Arad, Csanád és Békés vármegyét.
Az ACsEV elsőként vezette be a mozdonyos vonatok helyetti motorvontatást, mely a kiadások jelentős csökkenésével járt. Építkezései és üzletvitele példát jelentett a hazai mellékvonalak számára. A trianoni békeszerződés után vonalainak jelentős része Romániához került. A Magyarországon maradt hálózat 1927-től 1945-ös államosításáig Szeged–Csanádi Vasút néven üzemelt tovább. Az aradi Csanádi-palota ma műemlék épület. Egykor, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak székházaként épült, Ybl Miklós tervei alapján, melyeket utóbb Jiraszek Lajos helyi építész dolgozott át.
A vasúti székház épületében lakásokat is elhelyeztek. 1885 és 1940 között az udvari épületben működött az Aradi Közlöny szerkesztősége, és az utcai rész pincéjében helyezték el a hírlap nyomdáját. A vasút 1927-ig működött; utána az irodákból is lakásokat alakítottak ki. Ennek a gazdag történelmi múltnak eredtem a nyomába és ez alkalommal a mára visszahagyott ízeket próbálom megismertetni olvasóimmal, a bejegyzés képeinek nézőivel (ezért is a bőséges képválaszték).
