Gömörszőlős
„Gömörszőlős fönn van az istenháta mögött, úgy bebújtatva a rossz dombok közé, hogy onnan még a híre sem megy ki. Nem is tud Gömörszőlős sokat a világról, de a világ se őróla. Sőt a világ egyenesen megfelejtkezett Gömörszőlősről.” /Szeberényi Lehel, 1948/
Gömörszőlős a magyar-szlovák határnál található Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén. A festői környezetben megbúvó kicsiny zsákfalút Kelemérrel egy 2 km hosszan kanyargó út köti össze. A bekötőúton a falu felé haladva a táj szépsége mellett a régmúltat idéző emlékekkel találkozhatunk; egy gémeskút hívja fel az állattartásra a figyelmet, egy tábla jelzi, milyen messze is található az a fa, melynek tövében valaha Tompa Mihály találkozott barátaival, költőtársaival, s vetette papírra rímekbe szedett nemes gondolatait a hazáról, a haza szeretetéről.
Gömörszőlős, régi nevén Poszoba településének első okleveles említése 1232-ből való. Mai nevét 1904-ben kapta a vidék szőlőinek állítva így emléket. Eképpen vált egyetlen olyan településünkké mely nevében őrzi Gömör-Kishont vármegye emlékét, s mely település a mai napig az ott élő emberek kitartó és szorgalmas munkájának köszönhetően megőrzi azokat az értékes kulturális javakat, melyek a település múltját hivatottak tovább éltetni. A helyiek tudományos, művészeti munkásságukhoz kötődő programjaik által erősítik a kapcsokat Magyarország és az elszakított Gömörország között.
A falu értékeinek megismerésében É. Kovács Judit polgármesterasszony volt a segítségemre. A látnivalók sokaságából először a református templomot csodálhattam meg. A településen egykor fatemplom állt, közadakozásból az új templomot 1824-ben kezdték el építeni. A templomkertet záró két kapu Ráczi István putnoki fafaragó kezemunkáját dicséri. Tompa Mihály emlékét őrzi az épület falán elhelyezett márványtábla, mely tanúságtétele szerint a Keleméren szolgáló lelkész-költő 1849-től 1851-ig volt a filia lelkésze. A templom mennyezetét festett fakazetták díszítik. Érdekessége az a 1673-ra datálható Úrasztala, mely koránál fogva a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztalának számít. A templom belső falait fotográfiák és a tájra jellemző festett kazetták díszítik, mely állandó kiállításként a megye templomait mutatja be. A fotókat ifj. Dobosy László fotóművész készítette, míg a kazetták összegyűjtése id. Dobosy László érdeme.
A falu lakosságának száma mára a száz lelket sem éri el. Ennek ellenére a kulturális élet virágzik. A településen ötven éve működő hagyományápoló kulturális egyesület Tompa Mihály nevét viseli. Az egyesület munkájaként jöhetett létre az a néprajzi gyűjtemény, melynek tárgyai a népi életbe engednek betekintést. Nyaranta Máger Ágnes miskolci festőművész vezetése alatt szerveződik meg a fiatal tehetségek számára a képzőművészeti alkotótábor. Az elkészült munkák kiállításával egy házban kapott helyet a Tompa Mihály Emlékkönyvtár, ahol nyomtatásban megjelent verseinek, írásainak gyűjteménye mellett a lelkészköltőről készült festmények, szobrok is kiállításra kerültek. A lelkész emlékét őrzi egy emlékoszlop is, dr. Kövér József szobrászművész munkája, mely a templomdombon került elhelyezésre a költőt ihletésre sarkalló virágokból kialakított kis kert szomszédságában.
A falu felbecsülhetetlen értékű emlékeinek megtekintését követően lehetőségem nyílt rá, hogy találkozhassak É. Kovács Lászlóval, aki 1923. március 21-én látta meg a napvilágot Gömörszőlősön, s életét szülőhelye értékeinek megőrzésére tette fel. A mai napig aktívan alkotó művész, Tompa Mihályról elkészült portréját tekinthettem meg. A közösség múltjának továbbéltetéséért tett munkássága közül kiemelendő a Tompa Mihály Emlékbizottság megalakítása, honismereti munkái jelentek meg, a mai napig gyűjti a fellelhető néprajzi kincseket, bővítve általuk a falu népi hagyatékát. Állandó néprajzi kiállítást szervezett a faluban. A népi élet mozzanatait, a gömöri táj szépségeit bemutató képeit a szülőföld, a vidék, a falu szeretete ihlették. Munkássága elismeréseként A Magyar Kultúra Lovagjává címmel tűntették ki.
É. Kovács Lászlónál való látogatásomkor tett ígéretemhez híven, viszem hírét Gömörszőlősnek, hogy Magyarországon innen és túl minél több emberhez eljuthasson a népi kulturális örökség épületeinek, tárgyaiból rendezett gyűjteményeinek csodája.
