A verseké és a zenéé volt a főszerep
…idén már nem is először. Március elején Paszkál Gilevszki macedón műfordítónak adtak át Balassi-emlékkardjot Szkopjéban. Ezután az Ady-centenárium jegyében egy Ady-kötet bemutatója következett, amelyet szintén Gilevszki fordított. Szerda este ismét megtelt érdeklődőkkel a szkopjei Matica Exclusive Könyvesbolt. Ezúttal is a magyar lírát ünnepeltük, mégpedig József Attila születésnapja, vagyis a magyar költészet napja alkalmából. Az eseményt jelenlétével megtisztelte Dr. Dux László István, Magyarország macedóniai nagykövete is.
A verses esten a közönség egy válogatást hallhatott a magyar költészet legkülönbözőbb gyöngyszemeiből, amelyet Kovács Etelka lektorasszony és a Vázsonyi Ákos Petőfi Sándor ösztöndíjas állítottak össze. A verseket a Szt. Ciril és Metód Egyetem hallgatói és a Macedónia Magyarok Teleház Szervezetének tagjai szavalták el magyarul és macedón nyelven is, így külön örömünkre szolgált, hogy a versek fordítója, Paszkal Gilevszki is csatlakozott az eseményhez. Egy ifjú macedón műfordító, Viktoria Blazseszka is előadta Fenyvesi Orsolya Átok c. versének eredeti és általa lefordított változatát.
A versek hangulatát Bajovics Milán hegedűművész, zeneszerző tette még megfoghatóbbá színvonalas játékával. A versek korokon és stílusokon átívelő érzésvilágát kiválóan követte az improvizatív, néhol népies motívumokkal ívelő, másutt modernebb, elektromos alapokkal szimbiózisban lüktető hegedűjáték. A hegedűművész fellépése a Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program keretében, annak részeként valósult meg.
Az estet Gilevszki szavalata zárta, aki Nagy László Ki viszi át a szerelmet c. versét adta elő, ahogy tőle már megszokhattuk, egy kis anekdotával megfűszerezve. Ez rávilágított a macedón-magyar irodalmi kapcsolatok (számomra meglepő) évtizedekre visszanyúló fennállására. A történet szerint, amikor Nagy László 1968-ban megkapta a Sztrugai Költői Esték Aranykoszorú díját, a költő személyesen ismerte el, hogy a vers számos nyelven megjelent fordításai közül a Gilevszki-féle macedón változatot tartja a legszebbnek.
S valóban tagadhatatlan érdem, hogy a sok műfordításnak köszönhetően Macedóniában megbecsült helye van a magyar költészetnek, amely hagyományt reméljük, hogy az újabb műfordító-generációk is folytatni fogják, s ha nem is a fogukban tartva, de átviszik a jövő magyar szerelmeit is…
a túlsó partra.
