Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napjának testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.
A "Madarak és fák napja" alkalmából néhány iskolással, szülővel közösen sétát tettünk a(z általam csak) Kotlós-kút(nak nevezett) helyig. Odafelé, inkább mintha csak összerázódni kívánt volna az egymást egyébként is jól ismerő társaság. A gyerekek csak a "fürdőházat" követően élénkültek meg igazán. A kutat elérve rövid pihenőt tartottunk, mialatt némi energiapótlásra is jutott idő.
Talán ennek köszönhetően indultak be a gyerekek igazán... Főleg a patak vizének élővilága keltette föl az érdeklődésüket: mindenféle vízi herkentyűket zargattak; ebihal, vízi poloska, molnárkák épp úgy nem nyugodhattak egy szemernyit sem, mint a sikló, vagy a magamsemtudommilyen lények... Visszafelé a muzikalitáson volt a hangsúly; bár néhány gyógynövény megmutatásával próbáltam a figyelmüket a flóra irányába terelgetni, azt hiszem a fűsíp indította el a lavinát...
Addig addig unszoltak a nádsíp készítésére, míg végül kötélnek álltam és az erősen lefelé tartó Nap fényében mindegyikőjüknek készítettek egyet-egyet. Ennek köszönhetően a visszaút még jobb hangulatban telt, mint az odavezető, hiszen a frissen készített nádsípjával minden gyerek egész úton szórakoztatta magát és a többieket is...
