A Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában Vajdahunyad címszó alatt Vajdahunyad vára mellett mint kápolna, Nepomuki Szent János fülkeszobra található, az alábbi szöveggel:
A Vajdahunyad várához négy hatalmas kőpillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd-patak által kivájt mély és széles árkon. A vár bejáratával szemben állva a fahíd jobb oldalán láthatjuk a kis, eredetileg nyitott - ma igénytelenül beüvegezett - kápolnát a névadó szent szobrával.
A barokk megfogalmazású, kőből faragott, felületén festett alkotás nem életnagyságú, arányosan kisebb. Hagyományos ikonográfia szerint, felemelt kezeiben tartott feszületet tartó, papi ornátusban ábrázolt Nepomuki Szent János szobor.
Közép-Európa egyik legismertebb szentje, számos településen állítottak szobrot tiszteletére. Ezek különösen folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.
A 2014-es bejegyzés óta, amint azt a mellékelt képek is bizonyítják, a szobrot az akkori üvegablak helyett már csak egy kovácsoltvas-kerítést védi. A legismertebb cseh szent életét bemutató négynyelvű tábla ugyanakkor változatlanul a helyén van. Elolvasva a szövegét, benne több helyesírási és stilisztikai hibát, illetve egy tényszerűt is felfedeztem, ezért úgy döntöttem, legjobb tudásom szerint kijavítom azokat. A szöveget még átnézettem PhDr. Tátyi Tibor bölcsész barátommal, aki anno Brünnben végezte egyetemi tanulmányait magyar és történelem szakon. A korrekt szöveg az alábbi módon festene:
Nepomuki Szent János
Wolfflin János jegyző fiaként a csehországi Pomukban, a mai Nepomuk városában született. Teológiai és jogi tanulmányait a prágai Károly, majd a Padovai Egyetemen végezte. 1372-től kezdve közjegyző az érseki kancellárián. 1380-ban pappá szentelik a prágai Szent Gál-templomban. 1389-től a prágai érsek általános helynöke (vikáriusa) lesz, ugyanakkor IV. Vencel német-római és cseh király felesége, Bajor Zsófia őt választotta gyóntatójául. Az egyházi jogok védelmében több konfliktusa is akadt a királlyal, melyek közül az alábbi végzetesnek bizonyult:
A legenda szerint IV. Vencel meg akarta tudni felesége gyónási titkát, János azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Állhatatosságáért a király 1393. március 20-án halálra kínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta. A hagyomány szerint azon az éjszakán öt csillag ragyogott a víz felszínén, megmutatva a királynénak, hol keressék a holttestét. Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
A hidak szentje és a gyónási titok vértanúja, Nepomuki János emlékére 1693-ban állított szobor ma is látható a prágai Károly hídon.
Hogy ez a szöveg hirdesse a szent életét, arra jók a kilátások, ugyanis ma a várkastély múzeumának igazgatójától erre ígéretet kaptam. Így ha a hidak védőszentjének liturgikus emléknapjára, május 16-ára már nem is készülhetett el a javított tábla, a hó végi Hunyad Megyei Magyar Napokra látogatók már jó eséllyel egy hibátlan, tényszerű leírást olvashatnak Nepomuki Szent Jánosról magyar nyelven.
