Felvidéken a farsangi idő két legeredetibb szokása a dőrejárás, és a bőgőtemetés. A dőrejárást a hamvazószerda előtti héten tartják, a nagybőgőt húshagyó kedden temetik mulatság keretében, ahol a dőrejáráson összeszedett ételeket fogyasztják el. Mindez szigorúan csak éjfélig tarthat, hiszen a mulatozás nem léphet át a böjti időszakba. Tehát a bőgőtemetéssel zárják le a farsangi időszakot. A bőgőt a hagyomány szerint éjfél előtt fél órával egy asztalra teszik, melynek négy sarkán gyertyát gyújtanak. A bőgőt mindenki megsiratja, hiszen vége a vigadalmak, mulatságok idejének, és kezdődik a böjt. A bőgő fölött végül a „pap” mond búcsúztatót. A hagyományt ma is több felvidéki településen tartják, így Bősön is.
