Otthonom a Zala megyei Belezna községben van, tősgyökeres paraszti családból származom, egy nővérem van. Két diplomát szereztem, az ELTE Bölcsészettudományi Karán esztétikából, és a Miskolci Egyetemen kulturális antropológiából. Angolul és franciául beszélek.

Esztétaként széleskörű látásmódra tettem szert, jó érzékkel értékelek kulturális jelenségeket, folyamatokat; kulturális antropológiai képzésem alatt megismertem a terepmunka-kutatások módszerét; az interjútechnikáknak, szituatív megfigyelésnek, dokumentumfilmezésnek köszönhetően jelentős eredménnyel végzem alkalmazott kutatásaimat a Kárpát-medence különböző részeiben. Tanulmányaim, munkám értékét tovább növeli, hogy a terepmunka során gyűjtött empirikus adatokat hatékonyan ötvözöm teoretikus tudásommal, számot adva a tudományos téren elengedhetetlen komplex gondolkodásról és holisztikus látásmódról.

2015-16-ban a Petőfi program ösztöndíjasaként az erdélyi Szászrégenben végeztem identitáserősítő és közösségfejlesztő tevékenységet, mely munka a Református Egyház és Diakónia Alapítvány működéséhez kötve főként gyermek- és kézműves-foglalkozás, tudományos és hagyományőrző előadások tartása, irodai munka, táncházszervezés volt a városi magyar közösség számára. A 2016-17-es tanévben a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Csángó Oktatási Programjában dolgoztam tanítóként a moldvai Pusztinán. Munkám során több mint száz iskolás gyermeket tanítottam játszva, élménypedagógiával magyar nyelvre az iskolai óráik után. Csodálattal tölt el a moldvai csángó kultúra egyszerűsége és népi gazdagsága, hálás vagyok, hogy teljes jogú résztvevőként sikerült beilleszkednem mindennapi életükbe. A 2017-18-as évben Horvátországban, a vukovári magyarok körében dolgoztam Petőfi-ösztöndíjasként. Ezen idő alatt alkalmam nyílt résztvevőként átélni a szórványmagyarság mindennapi életét, melyből életbölcsességet és még nagyobb segítőkészséget, türelmet tanultam.

Munkám során megtapasztaltam a mediátori munka jelentőségét, közvetítést érdekcsoportok között, a közösségépítő és -fejlesztő tevékenységet. Tisztában vagyok azzal, milyen fontos és egyben bonyolult az identitáskeresés, -formálás kérdése, és, hogy ez milyen jelentőséggel bír a diaszpórában és szórványban élők számára. Lenyűgöz, hogy folyamatosan új ismereteket szerezhetek a Kárpát-medence kulturális világáról, népszokásairól, paraszti hagyományrendszeréről. Római katolikus vallási nevelésben részesültem, fontos számomra az élő hit megélése. Úgy gondolom, hogy az egyre jobban elszürkülő, anyagias, lélektelennek látszó világunkban fontos visszanyúlni gyökereinkhez.

Az életem része a hagyományos népi kultúra megőrzése, ápolása, és azt gondolom, hogy ennek segítségével, a gyökereink erősítésével olyan értéket tudunk felmutatni, mely alkalmas egy közösség életének összefogására, és melyre alapozva újabb nagyszerű dolgokat lehet végbevinni.