Szeretem a valódit: valódi kérdéseket feltenni és igaz válaszokra lelni. Ahhoz, hogy érvényes, igaz válaszokat kapjak, mindig is "tiszta forrást" kerestem. Nekem sokáig ez a tiszta forrás a természet volt. Egyetemet is így választottam. Gödöllőn, a Szent István Egyetem környezetgazdálkodási agrármérnök szakán végeztem, azonban családom többi tagjához hasonlóan az idő múlásával bennem is egyre erősödik, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni.

Amikor egyszer eljutottam egy táncházba, azt éreztem, újabb "forrást" találtam. Azóta – kisebb-nagyobb kihagyásokkal – általában táncolok valahol: táncházban, tánctáborokban, az egyetemi tánccsoportban, újabban pedig a kontakt-néptánccal ismerkedtem meg. A tánc mellett szeretem a népmeséket, a népzenét (ütőgardonozni is tanulok) és a népi mesterségeket, ezért az egyetem után elvégeztem egy fazekas és egy népi játszóház vezető képzést is. Mindezeket kiegészítette több falu- és tanyakutatás hazánkban és határon túl; egy maros megyei falu mindennapjainak mélyebb megismerése; egy dán népfőiskolán töltött négy hónap, illetve többféle önismereti módszer elsajátítása.

Szívből örültem, hogy 2017-ben Kárpátalján kamatoztathattam a fent leírtakat. Az elmúlt, kihívásokkal teli tanév csak megerősített abban, hogy a lehető legjobbat kaptam. Továbbra is szeretném jól szolgálni a munkácsi és a beregrákosi közösséget: figyelmesen, lélekből, sok tettel, és ráérezve azokra a lehetőségekre, amelyek a magyarságot erősíthetik.