Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy hat éves koromban bekerülhettem a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolába, ahol az erkölcsi alapok mellett már gyermekként természetessé válhatott számomra a népzene. Tizenkét évesen a Cantemus Gyermekkórusba kerültem, tizenöt éves koromban pedig az intézmény női karában, a Pro Musica énekkarban folytattam az éneklést.

2014 szeptemberében Budapestre költöztem, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem óvodapedagógus szakán folytattam tanulmányaimat, amelyben leginkább a gyermekek zenei nevelése és népi hagyományaink továbbadása motivált. A népzene szeretete magával hozta a néptánc megismerését is, aminek szintén hamar nagy szerelmese lettem. Eleinte a nagykállói TÉKA Népművészeti táborban ismerkedtem a különféle tájegységek táncaival, majd Budapesten a Kertész Táncegylet kezdő csoportjában kezdtem el mélyebben beleásni magam a néptánc motívumaiba. 2015-ben érkeztem a Bartók Táncegyüttesbe, ahol számos tájegység táncát elsajátítottam. A Bartókban a táncolás mellett ma már oktatok és műsorokat is szervezek. A Kraszna-menti Népművészeti tábor énektanáraként népi gyermekjátékokat és népdalokat tanítottam, idén pedig egy szombat esti táncház-sorozatot indítottam Budapest belvárosában.

Ezek a tapasztalatok mind hozzásegítenek ahhoz, hogy a határon túli magyar közösség identitását megerősítsem, és az ott élő közösség hasznos tagja legyek. Személyes küldetésemnek vallom a magyar népi kultúra átadását és ápolását mind a legfiatalabbak, mind az idősebbek körében.