A Pest megyei Dabason nőttem fel, majd Dabas-Sáriban kezdtem meg tanulmányaimat. Itt találkozhattam először a kultúra sokszínűségével, hiszen az általános iskolában szlovák nyelvet és népismeretet tanulhattam, ekkor ismerkedhettem meg a néptánccal is. Gimnáziumi éveim során a magyar kultúra, az irodalom és a történelem iránt érdeklődtem. Ez idő alatt hobbiként foglalkoztam különféle táncokkal, mellette pedig a budapesti Gór Nagy Mária Tinitanodában sajátíthattam el a színészmesterség és a helyes beszéd alapjait. A tanodában elsősorban prózai darabokkal, versekkel, mesékkel és balladákkal foglalkoztunk, melyeket a közönség előtt elő is adtunk. 

A népi kultúra iránti érdeklődésem egyetemi éveim során teljesedhetett ki. A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai tanszékének néprajz alap-, és mesterszak táncantropológia, táncfolklorisztika specializációján végeztem. Az elméleti oktatás mellett gyakorlati szinten is betekintést nyerhettem népi hagyományainkba. 2009 óta tanulok néptáncot különböző néptáncegyüttesekben. A tanszéken működő Szegedi Néprajzhallgatók Körének programszervezője és titkára voltam, így feladatomnak éreztem, hogy a nagyobb ünnepeket, népszokásokat a tanszék hallgatóival együtt közösen is megtartsuk. Ilyen kiemelkedő esemény volt például a tanszéki farsang, a húsvéti hagyományok felelevenítése, vagy épp a Mikulás ünnepség.

A szegedi alapszak elvégzése után a Choreomundus nemzetközi táncantropológiai mesterképzés keretein belül folytattam tanulmányaimat angol nyelven és szereztem meg diplomámat 2015-ben. Az UNESCO által támogatott program középpontjában a tánc, mint kulturális örökség, tudás és gyakorlat szerepel. A képzés ideje alatt foglalkoztam a kortárs magyar néptáncmozgalommal, táncantropológiai kérdésekkel. Szakdolgozatomat erdélyi néptánc- és népzenetáborokról, valamint a magyar táncházas közösségről írtam.