Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Tanács - Muzslya

Matus Eszter Lenke (2015)
Matus Eszter Lenke (2015)
Harmat-Szabó Zoltán (2016)
Harmat-Szabó Zoltán (2016)

A Magyar Nemzeti Tanács, amely a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szerve. Közvetítésével az itt élő magyar nemzeti közösség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzáshoz a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.

A Magyar Nemzeti Tanács programjának középpontjában a vajdasági (más megfogalmazásban: délvidéki) magyar közösség egésze áll különböző szakmai, területi, földrajzi lehetőségeinek, elképzeléseinek az összességével. A hatáskörébe beletartozik minden olyan kérdés, amely az itt élő magyarság előretörését segítheti, a fiatalokat pedig az itthon maradásra biztatja. A Magyar Nemzeti Tanács munkájában a hangsúlyt a tartalmi fejlesztésekre és az innovációra helyezi. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet szentel annak vizsgálatára, hogy a gyorsuló változások hatására milyen alkalmazkodási modellek jelenhetnek meg a vajdasági és általában a magyar közösség és kultúra széttagoltságában, különösen a szórványban élő magyarság sorsában. Ezen az úton legfontosabb segítőnk és támaszunk az anyaország.

A kisebbségi kultúrában leginkább a nyelv az, amely kifejezi a nemzeti jelleget. Ezért maradhatott napjainkig megmaradásunk stratégiájának korparancsa: mindenekelőtt az anyanyelvi kultúra teljes elsajátításának lehetőségét kell megteremteni.

A legutóbbi népszámlálási eredmények (2011) szerint anyanyelvünknek azt az életképességét, amelynek értelmében a vajdasági magyarság anyanyelvi körülményeit, lehetőségeit, kilátásait, kommunikáló szükségleteit, politikai jogait, közigazgatási és anyanyelv-használati mozgásterét tekintjük anyanyelvi készségünk meghatározójának, a Vajdaság térképén egy – északon még igen széles, Óbecse, Topolya magasságában már keleten, nyugaton is nagyon összeszűkülő – „tölcsérmodell” rajzában ábrázolhatjuk. Az ezek kívül eső részekben – a vajdasági magyarság csaknem egyharmada – szórványban él.

A Petőfi Sándor Program minél hatékonyabb megvalósítása végett ezeket a területeket a következőképp osztottuk fel: Észak-, Közép- és Dél-Bánság (Versec és környéke, Al-Duna, Hertelendyfalva); Nyugat-Bácska; valamint Dél-Bácska (Temerin és Újvidék környéke) és Szerémség.

A Vajdaságba érkező ösztöndíjasokat a programszakasz első 4 hónapjában Szabadkán szállásoljuk el, bekapcsoljuk őket a Magyar Nemzeti Tanács munkájába, és felkészítjük őket arra, hogy a terepen minél hatékonyabban tudjanak majd közvetlenül is részt venni a szórványban folyó közösségfejlesztő, hagyományőrző, ifjúsági, rendezvényszervezői, vidékfejlesztési, idegenforgalmi, pályázatírói tevékenységekben a program célkitűzéseihez és értékrendjéhez.