Jelenlegi hely
Boszniai Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete: Magyar Szó Egyesület
Az Egyesület küldetése a Szerb Köztársaságban élő magyarok és magyar származású polgárok nemzeti öntudatának megőrzése a magyar nyelv gyakorlása, tanulása, a magyar kultúra és magyar szokások jobb megismerésének segítségével. A Magyar Szó tevékenységét tehát maga a küldetés diktálja
Bosznia-Hercegovinában élő magyarság
Az anyanyelvüket ma is beszélő magyarok legnagyobb része a Vajdaságból jött Boszniába, először Jugoszlávia létrejötte (1920), illetve a második világháború után.Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatai azonban egészen a XII. század elejéig nyúlnak vissza. Az említett országok kapcsolatai – a török hódítások idejéig, pontosabban Jajca várának végleges török kézre kerüléséig (1527) – sokszor sorsdöntő szerepet játszottak Bosznia történelmében. A dinasztiák tagjai közötti házasságkötések; a magyar királyok hódító, valamint a bogumil eretnekek ellen vezetett keresztes hadjáratai; később a török előrenyomulás megállítása céljából Bosznia területén vívott harcok mind a két ország közötti kapcsolatok fontosságát igazolták. A kapcsolatok aztán az Osztrák-Magyar Monarchia idején, azaz Bosznia-Hercegovina megszállása után (1878) ismét megerősödtek. Az első modern utak, vasútvonalak, bányák, fűrésztelepek és monumentális közigazgatási épületek építése mellett a modern adminisztráció és igazságszolgáltatás megszervezése is a Monarchia érdeme. Sajnos az I. világháború alatt és közvetlen utána a magyarok nagy része elhagyta Bosznia-Hercegovinát. Az új ország, Jugoszlávia területén történt migrációk következtében azonban Bosznia-Hercegovina nem maradt magyarok nélkül. Igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia 30.000 (1914) magyarja helyett Bosznia-Hercegovionában 1991-ben csak 893 személy vallotta magát magyarnak. A boszniai háború alatt is sok magyar elköltözött, igy félő, hogy az utolsó népszámlálas (2013) nagyon kis számú magyar etnikumot mutat csak ki. A magyarok ma hivatalosan is nemzeti kisebbséget alkotnak Bosznia-Hercegovinában, 16 más nemzeti kisebbséggel együtt.
A Magyar Szó tevékenységei
Az Egyesület már három éve nyári magyar nyelvtanfolyamot szervez Banja Lukán., Két évig önállóan, 2014-ben pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság Körösi Csoma Sándor programjában résztvevő ösztöndíjas segítségével. 2015-ben, a tervek szerint, az Államtitkárság Petőfi Programja keretében müködő ösztöndíjas vezeti majd a magyar nyelvtanfolyamot. A nyelvtanfolyam ingyenes és minden polgár számára nyitott. Szinte felmérhetetlen jelentőséggel bír a nyelvet nem elég jól beszélő magyarok körében, de a szerb ajkú polgárok is örömmel fogadják.
Már hagyománnyá vált az az évente rendezett kétnyelvü irodalmi est, amit a Magyar Szó Egyesülete szervez Banja Lukán, vajdasági magyar költők, írók és műfordítók (Fehér Illés, Bordás Győző, Verebes Ernő) vendégszereplésével. Ezek az irodalmi estek nagy mértékben segítik a magyar, pontosabban a vajdasági magyar irodalom megismertetését.
Az Egyesület minden évben képviselteti a magyarokat a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségeinek Banja Luka-i Fesztiválján, ahol egyesületi tagok, és nem ritkán vajdasági vagy magyarországi néptáncegyüttesek is fellépnek. Ezek az előadások polgártársaink körében nagyban hozzájárulnak a magyarok népszerűsítéséhez.
Az Egyesület évenként magyarországi tanulmányi utat is szervez, a tagság így megismerkedik Magyarországgal. 2015-ben egy háromnapos tanulmányi utat tervezünk Pécs-Budapest-Hortobágy-Debrecen útvonallal.
A Magyar Szó segíti a Szarajevói Magyar Nagykövetség kultúális programjait, Banja Lukán és Prijedorban kiállításokat és egyéb rendezvényeket szervez.
Az említetteken kívül a Magyar Szó kutatja a vucsijáki volt magyar település történelmét, együttműködik más kisebbségekkel, a tagságnak kirándulásokat szervez, kapcsolatot tart az EUFOR kötelékében Szarajevóban tartozkodó magyar egységgel, és segít a a magyar származású polgároknak a honosítással kapcsolatos problémák megoldásában is.
A Magyar Szó Egyesületről
Egyesületünk, a Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete Magyar Szó néven, non-profit formában 2003-ban alakult Banja Lukán. Alapítói Jost Magdalina (az első elnök), Mičin Bránkó és Bogosanović Júlianna voltak. 2004. április 3-ától a Magyar Szó elnöke Milivojević Irén. Tóth Bojnik László, az egyesület titkára képviseli a magyarokat a Szerb Köztársaság Parlamentjének Nemzeti Kisebbségek Tanácsában.
Banja Luka városa biztosít a Szövetségnek megfelelő helyiségeket.
A Magyar Szó egyesületnek hetven aktív tagja van.
Az Új Dobos folyóirat
A Magyar Szó a szarajevói HUM-mal, a másik bosznia-hercegovinai magyar egyesülettel közös, kétnyelvű folyóiratot ad ki, az Új Dobost. Az Új Dobos színes, A4-es formátumú, 40–44 oldalas folyóirat, példányszáma 300. Évente egy-két száma jelenik meg. Az Új Dobos elsősorban a bosznia-hercegovinai magyarok életéről, a helyi kisebbségek problémáiról, a két egyesület tevékenységéről ad hírt, de lehetőséget nyújt minden bosznia-hercegovinai magyar számára, hogy munkatársa legyen a folyóiratnak, esetleg szépirodalmi próbálkozásait is megjelentesse. Az Új Dobosnak se hivatásos újságírója, se más állandó alkalmazottja nincs.
A folyóirat kiadásához szükséges anyagiakat az elmúlt években a Szerb Köztársaság Oktatási és Művelődési Minisztériuma, Banja Luka városa, a budapesti Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága biztosították.
Az Új Dobos folyóirat mellett az Egyesület egy Facebook-kal összekapcsolt honlapot (www.magyarokbh.com) is működtet.
