Hívő evangélikus családba születvén és református gimnáziumban végzettként hálás vagyok családomnak és tanáraimnak, hogy hitem és hazaszeretetem neveltetésemből fakad. Olyan családból származom, ahol fontos a tradíciók ápolása és a haza iránti elkötelezettség. Őseim között szerepel több „negyvennyolcas” szabadságharcos is. Életük példával szolgál számomra, és naplójegyzeteik olvasása közben rengeteg dolgot tanultam tőlük a haza iránti feltétlen szeretetről.

Mindig is kiemelt figyelemmel követtem az elszakított területeken tömbben és  szórványban lévő közösségek sorsát. Személyes tapasztalatból tudom, hogy milyen fontos az anyaországon kívül élő magyar testvéreinknek ez a kezdeményezés, hiszen a  tavalyi évben Bosznia-Hercegovinában tevékenykedtem a Kőrösi Csoma Sándor Program keretein belül, és segítettem az ott lévő  magyar közösségek munkáját Szarajevóban és Banja Lukában. 

Az elmúlt néhány évben számos országban megfordultam a világon, és több helyen éltem is huzamosabb ideig. Ausztriában és az Egyesült Királyságban önkéntes munkát végeztem keresztény környezetben. Az Egyesült Államokban pedig gyerekek táboroztatásában vettem részt. Tanulmányi kirándulásokon pedig csoportvezetőként jártam be Európát.

Az előttem álló időszakban szeretném folytatni a tavaly megkezdett munkát. Kulturális programok szervezése és magyar nyelvoktatás fogja időm nagy részét kitölteni, továbbá bekapcsolódom az egyesületi vezetők munkájába. Továbbra is ösztönzőként szeretnék fellépni az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban. Tavaly számos tanítványom tette le az állampolgársági esküt, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy hamarosan az egymilliomodik külhoni magyar állampolgárt köszönthetjük.

Ezen túlmenően pedig a Balkánon lévő magyar egyesületek ernyőszervezetének megvalósításában vállallnék katalizátor szerepet, amelynek alapjait a tavalyi évben már lefektettük. Bízom benne, hogy az idén is sikerekben bővelkedő esztendő elé néz a Bosznia-Hercegovina-i magyarság.