Első osztályban ismerkedtem meg a néptánccal, és hamar megkedveltem. Tizenöt évig táncoltam, és a néptáncos fellépéseknek volt köszönhető, hogy közelebbről megismerkedtem a népi hangszerekkel is. Az első hangszer az életemben a citera volt. Tizenkét évesen kezdtem el rajta tanulni, majd magam is próbálkoztam citerakészítéssel, és okulva a hibákból, egyiket gyártottam a másik után. Következő hangszerem a duda volt. A kecskeduda egy olyan hangszer, aminek mindig van valami baja. Így történt, hogy előbb dudaalkatrészeket, majd később komplett dudákat készítettem.

Felsőfokú tanulmányaimat Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végeztem történelem-rajz szakon, múzeumpedagógia és néptánc szakirányon. A főiskolás évek alatt már egyre többet foglalkoztam mind a zenéléssel, mind pedig a hangszerkészítéssel. Akkoriban kezdett el érdekelni a furulyazene, így elkezdtem foglalkozni a furulyafélékkel is (furulya, kaval, tilinkó, hosszú furulya). Természetesen ezek elkészítésének is nekifogtam, s azóta is kísérletezem velük, hogy minél szebb hangú és külsejű hangszereket tudjak készíteni.

2012 óta folyamatosan zsűriztetek hangszereket a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottságban. 2014-ben megkaptam a Hangszerkészítő Népi Iparművész címet.

Hangszereimet már kiállításokon is láthatta a közönség. Hangszeres előadóként 2011-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere díjat. 2012-óta folyamatosan foglalkozom népi hangszerek oktatásával, zenélek, tanítok az Erzsébet táborok néptáncos és népzenei táboraiban, valamint az ezekre épülő Talentum táborokban. 2014-ben a Fölszállott a páva népzenei és néptánc versenyen különdíjat kaptam. Jelenleg hangszerkészítéssel, zenéléssel és tanítással foglalkozom.