Alcím: Szederjesi "peccs", azaz csipkebogyólekvár készítése lépésről lépésre egy videóban
Októberben Szederjesen (románul Mureni, Segesvártól 17 km-re található település) tartották a hagyományteremtő szüreti mulatságot, melyet csipkebogyólekvár-készítés előzött meg, a falu nagy tudású asszonyaival közösen. A csipkerózsa éretten piros színű és kemény termését, a csipkebogyót az első fagyokig, szeptembertől novemberig gyűjtik. A vadrózsát, vagyis a csipkebogyót, más néven hecserliként ismerik, de Szederjesen "peccsnek" hívják. Itt "peccs a bokor, peccs a termés és peccs a végtermék is."
A hecserlinek nagyon sok a felhasználhatósága: lehet belőle bort készíteni, szörpöt, likőrt és dekorációként is használható. Úgy is tartják, "ha dekorációt készítesz, az feltölt, ha teát iszol, az megmelegít, s ha bort, akkor az egészen felvidít." A csipkebogyó nem adja magát könnyen, hiszen nagyon nehezen érhető el a tüskés bokor miatt. Vannak még olyanok, akik kézzel szedik, de napjainkban legtöbben már vásárolják.
Tizenegy lépésből áll az a folyamat, ahogy a hecserli az üvegbe kerül: kezdik először a szedéssel, majd következik a tisztítás, a mosás, a főzés, ezután le kell darálni, majd meg kell dagasztani, utána a nagy szitán és a kicsi szitán átpasszírozni, ami annyira finom szövésű, hogy "azon a víz se megy át, csak akkor, ha az ember besegít", majd jön a „potyogtatás”, végül a becukrozás, és a munka utolsó fázisaként teszik az üvegekbe.
