A Barcaság hangja
A brassói magyar rádió létrehozásának ötlete nem új keletű, azonban 2020. őszéig kellett várni, míg a különböző elképzelések, a szálak elkezdtek összefonódni, és az ötlet megvalósítása lassan formát öltött. 2021. első hónapjaiban két civil szervezet: a Loksi Blues-Café Szociokulturális Egyesület, és a Főszervező Egyesület égisze alatt elkezdődtek a beszerzések, melyet több magánvállalkozó és fizikai személy támogatott. Az anyagiak mellett 14 különböző szakterületről érkező lelkes önkéntes segített az elindulásban. 2021. március 1-re elkészült a stúdió, és elindultak a próbaadások. A jó közösségi élet alapja a megfelelő kommunikáció. Indulásakor a rádió a közösség szócsövévé, fő információforrásává szeretett volna válni a hitelesség, a közvetlenség jegyében. Ennek a szándéknak azóta eleget tett, és komoly szakmai hozzáértéssel, önzetlenül szolgálja a helyi magyar közösséget.
A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként az idén kapcsolódtam be a rádió munkájába. Műsorom címe: "Magyar történelem öt percben". A magyar történelem főbb mozzanatait mutatom be a Honfoglalástól a 20. század közepéig, 5-8 perces rádiós műsorblokkok keretében. Mivel a brassói Korona Rádió nem frekvencián keresztül sugároz, hanem online működik, ezért nem írhatom, hogy sugárzási idő, helyette: hétköznapokon, azaz, hétfőtől péntekig, délelőtt tíz és délután öt órai kezdettel tudják a kedves érdeklődők meghallgatni ezeket a történelmi műsorokat. A helyi barcasági magyar közösség tagjaitól már sok pozitív visszajelzést kaptunk, ezért külön örülök, hogy van igény a történelmi tudásra, a történelmi műsorokra. Időrendben jelenleg a 17. század második felében járunk, a kuruc mozgalom kezdetéig jutottunk el. Elsősorban arra törekszem, hogy egy jól strukturált, adatokkal nem túlterhelt, közérthető történelmi tudást adjak át, másodsorban, ezt kiegészítem érdekességekkel is. Miután végigmentem a hallgatókkal a főbb eseményeken, folyamatokon, beleértve a gazdasági mechanizmusok, államigazgatási, hadászati rendszerek, művelődéstörténeti korszakok, irányzatok, életmódbeli, társadalomtörténeti változások, külpolitikai viszonyok tömör és informatív értelmezését, utána külön műsorblokkokban térek ki az uralkodók, politikusok, egyházi és világi főurak, arisztokraták, a nemzet történelmében meghatározó értelmiségiek, írók, költők, művészek személyiségére, magánéletére.
Néhány műsorblokkot kevésbé ismert, tragikus sorsú, fiatalon elhunyt, méltatlanul elfeledett magyar királynőknek is szeretnék szentelni. Ilyen Podjebrád Katalin, Hunyadi Mátyás első felesége, és Candale-i Anna, II. Ulászló cseh, és magyar király harmadik felesége, II. Lajos magyar király édesanyja. Podjebrád Katalin 14 éves korában halt meg Budán, szülés után, gyermekágyi lázban 1464 márciusában. Fiúgyermeket szült, de sajnos a csecsemő is meghalt. Mátyás ekkor 21 éves volt, hét év volt közöttük a korkülönbség. A fiatal királyt lesújtotta a gyász, a történelmi források még ráutalóan is csak szűkszavúak, de a szinte még gyermek királyné, és a várva várt trónörökös elvesztése Mátyás számára olyan trauma volt, ami végigkísérte egész életét, annál is inkább, mert 1490-ben Bécsben, 47 évesen, törvényes trónörökös nélkül halt meg. Fiát, aki egy alsó-ausztriai polgárlánytól, egyik ágyasától, Edelpeck Borbálától született, Corvin Jánost hiába tette az ország legnagyobb földbirtokosává, a Hunyadi birtokok és javadalmak átadásával, őt az ország vezetőrétege, közvéleménye nem ismerte el törvényes, jogos trónörökösnek, még a köznemesség sem. Mátyás élete utolsó éveiben, miután Aragóniai Beatrix királynővel való házassága is gyermektelen maradt, immár teljesen nyíltan arra törekedett, hogy fiát, Corvin Jánost elfogadtassa. A krónikák leírják, hogy az 1485-ben elfoglalt Bécsbe is úgy vonult be ünnepélyesen, hogy jobbján mellette lovagolt fia Corvin János. A szinte mindenben sikeres Mátyás király, aki a magyar történelemben példátlanul hatalmas nyugati területeket hódított meg, Morvaországot, Sziléziát, Alsó-Ausztriát, Stájerországot, Karintiát, bevette Bécset, és országát közép-európai nagyhatalommá emelte, a trónutódlást végül nem tudta biztosítani a Hunyadi dinasztia és Magyarország számára.
A hagyomány szerint Katalint, aki cseh királyi hercegnő volt, magyarul és latinul Janus Pannonius tanította, aki verseket is írt a királynéhoz. Janus Pannonius egyik epigrammája latinról fordítva így hangzik Katalinról: „Messzi Bohémia tájairól jött drága királyné, még búcsúzóban amott hullt anyakönny, apacsók rá, s mire már Pannónia szép mezejéig elért, az isteni Kalliopé várta e szókkal emitt: Mint ahogy új haza földjén állsz, s tiedé! - nevet is válts: mert Kunigunda valál, légy ezután Katalin!”
Candale-i Anna 22 évesen halt meg Budán, 1506 júliusában, három héttel fia születése után, szintén gyermekágyi lázban. II. Lajos magyar király csak nagy nehézségek és szenvedések árán született meg. Már a királyné várandóssága sem volt zökkenőmentes, hiszen gyakran kényszerült ágyban maradni, annyira gyenge volt testileg, amit egykorú velencei leírások is megerősítenek. Lajos koraszülötten jött a világra. Csak úgy tudták életben tartani, hogy frissen leölt disznók felhasított gyomrába helyezték, így tartva stabilan a hőmérsékletét. Ez volt Lajos herceg inkubátora, így a korabeli orvostudomány zseniális leleményének és II. Ulászló kiváló orvosainak köszönhető, hogy fia életben maradt. II. Lajos király rossz korba született, jó szándékú és jó képességű ifjúként már tizenéves korában bizonyságot tett arról, hogy hatékony szervező, és minden személyes jellemzője, kvalitása megvan ahhoz, hogy az ország történelmének egyik legsikeresebb királya legyen, de nem így történt, nem volt rá ideje.
Lajos öröksége a kiürült kincstár, és egy romló közállapotú, pártküzdelmektől megosztott ország volt. A koronázási esküt 1521. december 11-én tette le. Nevelőjét Báthori Istvánt, a későbbi nádort, Brandenburgi György német őrgróf váltotta fel, aki erkölcsileg kifogásolható példát mutatott az uralkodónak. Az ország urai a kamasz Lajos trónra lépése után is viszálykodtak, pedig erős központi hatalomra lett volna szükség. Lajos tehetségesnek mutatkozott, a tanács és a törvényszék ülésein elnökölt, remekül vezette a tárgyalásokat. Az olasz humanista Girolamo Balbinak köszönhetően tanulni vágyó, és tettre kész ifjúvá serdült. Mindössze 20 évesen komoly élettapasztalat nélküli uralkodóként, nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor felvállalta a csatát Mohácsnál a túlerőben lévő törökökkel szemben.
Halálának körülményeit a legújabb történeti földrajzi kutatások tisztázták. A Duna jobb (nyugati) partja és a Mohácsi-sziget közt húzódó folyóág a jelenlegihez képest akkor jóval keskenyebb volt, sokkal kevésbé tűnhetett leküzdhetetlen akadálynak. E mellékág keleti oldala sekély, zátonyos partban végződött. Gyorsan kellett dönteni, a királyt és kíséretét a török lovasság elit egysége üldözte. A folyón sikeresen átkelő király a vizenyős túlparton egy feliszapolódott mélyedésbe gázolt, amelyből a lova már nem tudott szabadulni és rémületében az uralkodót lerázta magáról, aminek következtében ló és lovasa is odaveszett, megfulladtak. A király harci páncélban volt, ellentétben a későbbi festményábrázolásokkal. II. Lajost kísérőinek egyike, Aczél István próbálta kimenteni, de nem járt sikerrel, ő maga is vízbe fulladt. Az uralkodó halálának körülményeiről, a végül nehezen, de épségben átkelő és így egyedül megmenekülő Czettricz Ulrich kamarás beszámolójából alkothatunk részletesebb képet.
A törökök Szulejmán szultán parancsára a csatát követően kutatást indítottak az uralkodó holtteste után, de azt nem találták (nem találhatták) meg a megáradt folyó árterén. Az ár levonulását követően a király előbukkant holttestét a baleset helyszínének közelében még szeptember során eltemették a környékbeli jobbágyok. A szerencsétlenség helyszínére, illetve a király holttestére végül a Sárffy Ferenc, győri várparancsnok által vezetett csapatnak sikerült rábukkannia a túlélő szemtanú, Czettrich Ulrich útbaigazítása alapján. Ezután kerülhetett sor a második, méltó nyugalomra helyezésre a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.
Podjebrád Katalin és Candale-i Anna királynékat, akik mindketten gyermekágyi lázban haltak meg, a Szent Zsigmond királyi kápolnában temették el, ami a Budai Várnegyedben 1410 körül épült, és a mai Szent György téren állt. A templom átvészelte a török, és a keresztény ostromokat, bár 1686-ban, Buda visszafoglalásakor súlyosan megsérült, romjai még sokáig álltak. Végül falait 1767 után bontották le. 1827-ben térrendezés közben a templom talpfalait „a rendelt alapig” felszaggatták, ekkor találtak rá Katalin sírjára. Sajnos, a kor viszonyai között szakszerű régészeti feltárás nem történt. Candale-i Annát II. Ulászló halálakor, halála után tíz évvel, 1516-ban újratemették férje mellé, középkori királyaink temetkezési helyére, a középkori és koraújkori Magyarország szakrális templomába, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikába, ahová tíz évre rá, 1526-ban a mohácsi csatában életét vesztett fiát, II. Lajos magyar királyt is temették.
Itt lehet a Korona Rádiót hallgatni:
Direkt link: www.koronaradio.com
Korona Radio Android App: http://bit.ly/3Kiu6MY
MyOnlineRdio: https://myonlineradio.hu/korona-radio-brasso
Online-Radio: https://online-radio.hu/korona-radio-brasso/
Radio Hungary: https://online-radio-hungary.com/korona-radio
