Felélednek...
Matricahátú papírszív (megúszós, low budget „jelmez”) egy valódi férfiszív előtt, felett… Térülünk… Fordulunk… Üdvözlünk. Kezet fogunk. „Összepuszilózunk”. Ölelkezünk… Matricahátú piros szív, vérbeli női szív mindenek felett… Alig látszik… De észrevetted. Kacérság a maszk mögött… Mosoly és kacsintás maszk helyett. Szívecskés és fekete csipkés melltartó, lila selyemkombiné és vörös szőrmés bilincs a padokon… Összeöltözött friss szerelmesek. Harmincasok. Negyvenesek. Összeöltözött régóta szerelmesek… No meg apró szerelemgyümölcsök: gyermekek.
A rendőr és a kalóz még a mulatság megkezdése előtt lelövöldözték játszásiból a zenészeket… A Hobby Band-et, akik tudják, mikor, mi, hogyan kell… érzik a hangulatot, az embereket… Szerencsére, mire fújni, ütni, pengetni, nyomni kellett… Feléledtek. Feléledtek, mint a mulatságok a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Sok év után újra itt, az iskolában, az új esztendőt mulatsággal, örömmel kezdve, hogy ilyen legyen a dévaiak egész éve … Feléledtek, mint a fiatalok… A tenni, változtatni, haladni akarók. De ez egyedül nem... ez csak összefogással, együtt, közösen megy.
A valentinos farsang főszervezője, Lőrincz Krisztián, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei alelnök megköszönte mindenkinek, családnak, barátoknak, szakácsnőknek, zenészeknek és a felszolgáló pincéreknek a segítséget. Csak így megy… Ők is feléledtek, mint a maskarás emberek a táncparketten… A Hunyad megyeiek nem húzódzkodnak, nem kéretőznek… Mennek, amint szól a zene, felállnak a terített asztal, a finom falatok mellől… Táncolnak, vigadnak, élnek. Derekak átkulcsolva, karok a vállakon, kezek kézen fogva… Szól a nóta: „Gyere, gyere, gyere játszani…” Majd 160-an: punkok, török basák, arany-és fekete maszkosok, tollas hajráfos charleston királynők, simán öltönyösök (vagy álruhás 007-es ügynökök)... nem maskarás pincérek, tavasz- és ősztündérek... Közben: „...a lovagregények a plafonig érnek…” Táncolnak, isznak, vigadnak, esznek… Olyan könnyedek! A „táposok” hajlamosak jószerivel mindent túlbonyolítani, szavazó lapokat, majdani szemetet gyártani… De itt… Itt csak hagyják őket… Tapsolni… Döntsön a nép ott, helyben, rögvest, ne kelljen strigulázni, számolgatni… Döntsön a hang, a leghangosabb taps, kié lett a legjobb, legszebb jelmez! Táncolnak, beszélgetnek, isznak, esznek….
Éjfélre az izgalom a tetőfokára hágott… A Széll Bíborka és Kiss Mónika vezette tombolahúzás megkezdődött. A porondon, a padokon: falióra és azonosíthatatlan rózsaszín plüssfigura, tányér-, edény-, ételfőző szerszám- és evőeszközkészletek, elektromos konyhagépek… egy könyv és egy mérleg… Csokoládé, szeszes ital és fehérnemű… Porszívó, boholytalanító, aprító és vasaló… Mulassatok asszonyok, mert ha mindezt megnyeritek, holnaptól takaríthattok… (csáboskodhattok) meg főzhettek! De azért legközelebb, mikor a magyar házban a ti napotok lesz… Március 7-én, az RMDSZ Nőszervezet dévai csapatának Nőnapi Ünnepségére gyertek!
