Jelenlegi hely

Fehér megyei Hazajáró II.

Honismereti értekezlet a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban, második felvonás.

/ Kádár Kata /
kadar.kata képe
Az Apáczai-líceumban évek óta meghonosodott, Erdély különböző tájegységeit feltérképező honismereti témasorozat idén Fehér megyével foglalkozik, ahol a sok megpróbáltatást átélt, létszámában megfogyatkozott magyarság igyekszik megmaradása érdekében lehetőségeivel élni.

A második nap nyitányaként Lupescu Radu történész, A torockószentgyörgyi vár c. előadását hallhattuk, amelyben a vár történelmi múltjáról kaptunk átfogó képet. Ez után Gordán Erika a nagyenyedi Bethlen Gábor Líceum könyvtárosa egy részletekbe menő és érdekes előadást tartott az iskolai könyvtár történetéről, valamint az ott megtalálható kiemelt fontosságú történelmi iratokról. A továbbiakban  Murádin Lovász Noémi előadást hallhattuk, a régió képzőművészeti antológiája címmel, amely részletes bemutatást adott a fehér megyei művészek életéről, illetve az enyedi kollégiumhoz való kötődésükről, a teljesség igénye nélkül.

Rövid szünet után Kovács Mihály, a gyulafehérvári Teológiai Líceum, történelem szakos tanára beszélt az egyházi intézményekről a középkori Fehér megyében. Ez után egy nagyon érdekes és fontos témával folytatódott a délután, mégpedig a magyarság léthelyzetéről és a térség református templomairól és hitéletéről tartott prezentációval, amelyet Gudor Kund Botond, gyulafehérvári lelkipásztor és az enyedi református egyházmegye espere, valamint Vetési László szórványügyi tanácsos tartott, aki egy kiemelkedően reprezentatív képes beszámolóval mutatta be a mai mélyszórvány olyan településeit ahol már alig, vagy ahol már csak az emlékekben élnek magyarok. Az előadók sorában Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója következett, aki az általa vezetett iskolát, joggal a „megmaradásunk” zálogának nevezte, majd mutatta be azt.

A délután során az engem és Komáromi Kristóf nagyenyedi ösztöndíjas társamat érintő rész az enyedi gimnázium Fügevirág táncegyüttesének fellépése volt. A fiatalok magyarlapádi táncokat mutattak be, lévén, hogy a szervezők külön kérték, hogy Fehér megyéhez kapcsolódó produkció legyen. Kollégám és jómagam, az együttes vezetői és koreográfusaiként voltunk jelen. Az előadásban a lapádi táncrendet mutatták be, leány körtánccal avagy kapcsossal kezdték, ezt a férfi táncok, lassú és gyors pontozó követte, lezárásként pedig egy rövid csárdást és szaporát táncoltak a fiatalok.