Jelenlegi hely

Filmvetítés Vajdaságon át - dokumentumfilmek a szórványban

/ Szabó Sándor /
szabo.sandor képe
Március 3 és 6 között nagyszabású filmvetítést és közönségtalálkozót szerveztünk, ahol a szórványban élő magyarság két dokumentumfilmmel ismerkedhetett meg. A vetítésen jelen voltak a filmek alkotói, Litauszki János, Balázs Béla-díjas rendező és K. Debreceni Mihály Szalézi Szent Ferenc-díjas rendező.
NézőtérSajtósokkalVetítés utáni beszélgetésA rendezők és a szervezők

Március 3-án a zombori Bosnyák Ernő moziban vetítették a Határúton és az Ukrajna újratöltve címet viselő dokumentumfilmeket. A  szervezők nevében Pelt Ilona, a Dunatáj Egyesülés titkára és Szabó Sándor, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa köszöntötte a népes közönséget, a telt házas vetítés előtt.

A Határúton című film főszereplője Szakács Melinda, egy olyan oromi lány, aki már Budapesten keresi az útját. A kilencvenes évek balkáni háborúját gyerekként élte meg, kortársaival együtt az itthon vagy a külföldön való boldogulás dilemmájával szembesül. A rendező, Litauszki János elmondta, a film készítésekor a jelenlegi vajdasági helyzet kialakulásának (háborús) okait kívánta láttatni Melinda, gyerekként megélt élményvilágának ,,szemüvegén” keresztül.

Az Ukrajna újratöltve című film az elmúlt években és a jelenben is zajló, ám gyanúsan elhallgatott ukrajnai, úgynevezett hibrid háború mikéntjeit, miértjeit boncolgatja. Elszenvedői, áldozatok családtagjai, szemtanúk, politikusok, haditudósítók szólalnak meg K. Debreceni Mihály fiatal filmes alkotásában. A dokumentumfilm megtekintése után a közönség hosszasan tárgyalta a témát. Elhangzott, mindez erősen összecseng a közelmúlt délszláv polgárháborújának (nem eléggé feldolgozott) élményanyagával.

A programsorozat célja az volt, hogy a vajdaságban élő magyarok is megismerjék azt, amivel a kárpátaljai magyarságnak most szembe kell néznie ezekben az időkben, hiszen nem is olyan rég a vajdasági magyarok is a háború borzalmas eseményeinek voltak részesei.

A programsorozat négy napja alatt több mint 200 szórványban élő magyart szólított meg, hiszen napjainkban is talán egy ilyen rendezvény kell ahhoz, hogy az emberek nyíltan beszéljenek azokról a borzalmakról, amiket átéltek, mivel a többség még mindig hallgat azokról a dolgokról, amik abban az időben történtek.

A filmek bemutatása Újvidéken, Kisoroszon, majd pedig Muzslyán folytatódtak.