Jelenlegi hely

Ha Isten a gyermekek közt ott ténfereg

József Attila versekről beszélgettünk Sárközi Sándor piarista atyával

/ Ferencz Klaudia /
ferencz.klaudia képe
A Római Katolikus Plébánia meghívására érkezett Medgyesre Sárközi Sándor atya Csíkszeredából, akivel József Attila istenes verseiről, gyermekkorról, a piarista karizmáról és a rend medgyesi múltjáról beszélgettünk.
Sárközi Sándor piarista atya előadása Medgyesen Sárközi Sándor piarista atya előadása Medgyesen Sárközi Sándor piarista atya előadása Medgyesen Sárközi Sándor piarista atya előadása Medgyesen

A szentmise után a nagyteremben Babota Tibor plébános az egykori ferences rendház falain látható 48-as kiállításra is reflektálva köszöntötte a piarista szerzetest, ezzel is oldott beszélgetésre ösztönözve a hallgatóságot: „Megfelelő társaságban van az atya – Garibaldi, Ferencz József császár meg a medgyesi magyarok.” Kötetlen hangulatban telt az est további része is. Sándor atya több évtizedes tanári pályájáról, a szerzetesi életről és a piarista tanítói szellemiségről mesélt. „Nem csupa romantika gyermeket nevelni, és nem is egészen hálás dolog. Közhelynek számít, de talán ez a legjobb szó rá: hivatás. Nem mindig könnyű elviselni azt a sok kínlódást, amit a gyermek felnövekedése és eltávolodása jelent, majd kamaszodásának, egyre pimaszabbá válásának, vagy bezárkózásának a küszködését látni, amit szülőként bizonyára átéltetek és tanárként is átéltünk.”. Beavatta hallgatóságát a szerzetesi hivatás hétköznapjaiba is: „A piarista élet középpontjában a gyermek áll. Egyrészt erről beszél, pletykál a tanáriban a rendtársaival, de erről beszélget a piarista a mi Urunkkal is.”

Ehhez kapcsolódóan olyan József Attila verseket hozott nekünk Sándor atya, melyben a felnövekvő gyermek áll középpontban, és melyekben Isten is megjelenik. Majd kezének öt ujját segítségül hívva szemléltette a piarista karizmát, hogy ezeket a gyermekeket ők és talán maguk a szülők is, milyen elvek szerint szeretnék nevelni. A hüvelykujj emlékeztesse a diákot, hogy igényes, jó munkát végezzen, de arra is rámutat, hogy nem kell mindig „number one”-nak lenni, előreszaladónak, könyöklőnek. A mutatóujj jelenti, hogy légy szemléletes, világos, érthető, de ugyanakkor arra is rámutat, hogy nem kell mutogatni másokra, amit megtettünk, fel kell vállalni. A középső ujj azt mondja, légy harmonikus, egészséges, nőj nagyra. A gyűrűsujj az elköteleződést jelenti, a kisujj pedig azt, merj kicsi lenni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy kicsi a bors, de erős. A tenyér legyen nyitva felfelé, a mi Urunk felé.

„Ha golyóznak a gyerekek, az Isten köztük ott ténfereg” – idézi Sándor atya József Attilát. Előadása és a vele való beszélgetés egyben irodalomtörténeti utazás volt, révedezés a gyermekkor meghatározó momentumairól, a felnőtté válás folyamatáról és a nevelés szerepéről. Nevelni önmagunkat is lehet - számomra az est erről szólt. A beszélgetés után, örömömre váltottunk pár szót. Kiderült, Sándor atya Kecskeméten született, és ma is a kecskeméti piarista rendházhoz tartozik, csíkszeredai missziós feladatai révén él Romániában.

Talán kevesen tudják, de Medgyesen is működött a piarista rend 1741 és 1789 között, azonban a szász többségű városban a szerény létszámú katolikus közösség nem tudta kiharcolni a rend megmaradását. Az egykori épületben, mely a város történelmi főterén található, ma Montessori-iskola működik.