A kirándulás alkalmat teremtett arra, hogy ismét felelevenítsék Zoboralja történelmét, újra megfigyelhessék a táj jellegzetességeit, felidézzék a helyi népszokásokat, találkozhassanak régi pedagógus kollégákkal.
A busz indulása után, a környező falvakon áthaladva, a résztvevő tanárok lelkesen osztották meg egymással a vidék történetét, történelmét, az itt élő magyar lakosság szerepét a felvidéki magyarság históriájában. Személyes élmények, anekdoták, mondák, találós kérdések színesítették az emlékezést. Szanyi Mária néprajzkutató rébusza egyszerre gondolkodtatta el és nevetette meg a jelenlévőket: „Hogyan lehetséges, hogy a zoboralji Kolon község templomában mindig egy méter magasan áll a víz?„ (A megfejtés a cikk végén található meg.)
Az utazás első állomása, Nyitraújlak volt. Itt született gróf Esterházy János (1901-1957) felvidéki magyar politikus. A település katolikus templomában 2011. március 14-én, születésének 110. évfordulóján háromnyelvű - szlovák, magyar és lengyel nyelvű - emléktáblát avattak fel. A családi sírhelyen koszorút helyeztünk el, majd ellátogattunk az egykori Eszterházy kastélyhoz, melyben most elmegyógyintézet működik.
Ezt követően Zobordarázs falu felett, a 200 m magas hegynyúlványon álló román kori Szent Mihály templomot kerestük fel. Az itt talált régészeti leletek, kőeszközök, cserépmaradványok és tűzhelyek nyomai igazolják, hogy már a kőkorszakban is éltek itt emberek.
Busszal továbbutaztunk a Tribecs-hegység déli részét képező, az 586 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy aljához. Gyalogosan mentünk fel Szent Zoerard-András remete barlangjához. Lomblevelű erdő sűrű növényzete fogadott minket, ahol a leggyakrabban előforduló fa a kocsánytalan tölgy és a gyertyán, de bükk, a juhar is megtalálható. A kanyargós erdei kitaposott turistaösvény kezdetben mérsékelten, majd erősen emelkedő meredek szakasszá változott, 1 óra alatt értünk fel a hegy csúcsára. Gyalogtúránk ezután a hegygerincen folytatódott tovább Alsócsitár felé.
A közel 3,5 órás hegyi túra után busszal átutaztunk Zsérére. A hagyomány úgy tartja, hogy Zsérét még a honfoglalás korában a székelyek alapították. Kodály Zoltán és Bartók Béla Zoboralján 1904 – 1914 között járt népdalgyűjtő körúton, többször is meglátogatták Zsérét, ahol több mint 100 népdalt jegyeztek fel. Kodály a Háry János című daljátékához felhasználta az “A jó lovas katonának“ című dal kezdetét. A falu 2013 augusztusában átadott tájházában Szanyi Mária néprajzkutató mutatta be a tájra jellemző építkezési formát, népviseletet, népszokásokat, az itt élő emberek munkáját, életét.
Az út során felelevenített történelem és néprajz, Zoboralja gyönyörű természeti adottságai, a buszon elénekelt népdalok, a túra teljesítése során megtett 19 856 lépés együttesen járult hozzá, hogy felejthetetlen élményekkel záruljon az egynapos tanulmányút.
----------------------------------------
Zoborljához, a Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok,Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik. A zoborvidéki magyar községeket egyrészt a közös származástudat (honfoglalás kori pogány magyarok ide menekült utódai, ill. székely határőrök leszármazottai), másrészt az alapvetően a közös viselet, harmadrészt pedig a nyelvi elszigeteltség (az őket körülvevő „szláv gyűrű”) alapján szokás körülhatárolni. A térség hegyes-dombos, erdőkkel borított vidék. Erdői a fakitermelés, mészkőtartalmú hegyei pedig a szénégetés kialakulását eredményezték. Ugyanitt jelentős a szőlőtermesztés is, és Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza napjainkig megfigyelhető. Déli, délkeleti része lapályosabb, ami a szántóföldi földművelésnek kedvez. Magyar lakossága egy sor régies népszokást őrzött meg szinte napjainkig. Ilyenek a kiszehajtás,a villőzés és sárdózás, illetve a szentiváni tűzugrás.
A találós kérdés megfejtése: a víz, az 1 méter magasan elhelyezett szenteltvíztartóban van.
