A Kazinczy Napok november 5-én kezdődött a Tévedések vígjátéka c. komédiával, melyet a Thália színházban tekintethettek meg a résztvevők - Léner András rendezésében.
November 6-án az előadások a magyar anyanyelv témája köré csoportosultak. A rendezvényt a kassai Csemadok elnöke, Kolár Péter nyitotta meg, majd átadta a szót Szesztay Ádámnak, Magyarország kassai főkonzuljának, aki beszédében a magyar nyelv megmaradásának feltételeit hangsúlyozta. Megnyitó beszédében kifejtette, hogy a magyar nyelv nemzeti „szentség". Az identitás része. Fontos, hogy a nyelvnek presztízse legyen, mert ez határozza meg annak használatát és az iránti igényét. A főkonzul elmondta, hogy fontos feladatának tartja, hogy olyan közös célokat szolgálhasson, melyeket közösen tudnak megvalósítani. Kiemelte, hogy jó magyarnak lenni Kelet-Szlovákiában, Szlovákiában, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világban. „Ha jó lesz magyarnak lenni, akkor jó lesz magyarul beszélni.”
Szesztay Ádám kassai főkonzul
A délelőtt folyamán előadott Csóti György is, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója. Előadásában az anyanyelv használati jogairól számolt be a Kárpát-medencében országokra kivetítve. Elmondta, hogy véleménye szerint az anyanyelv használati jogok az önrendelkezés jogok függvénye, és hogy a rendszerváltozás óta egyfajta csalódottság, apátiába süllyedés, megfélemlítés lett úrrá a magyarságon, és a kisebbségi kérdésekben sajnos nem történt változás. Ezzel harcolni kell, melynek két színtere van. Elmondta, hogy a civil szervezetek összefogása lehetne az egyik pillére ennek a harcnak, míg a másik a tényleges autonómiára való törekvés: „személyelvű, kulturális és területi önrendelkezést kell elérni.”
Beszédében kifejtette a Kisebbségi Jogvédő Intézet célját, miszerint a magyar ember a szülőföldjén emelt fővel tudjon járni, és ennek érdekében védelemben részesüljön addig, amíg az autonómia nem valósul meg. Az általa vezetett intézet segítséget nyújt olyan embereknek, akiket jogsérelem ér nyelvi jogai érvényesítése kapcsán, legyen az magánszemély, csoport vagy intézmény. Makovecz Imre intelmével fejezte be előadását. „A szavak ideje lejárt, cselekedni kell!
A második nap délutánján Fried István, a Szegedi Egyetem tanárának előadásával kezdődött, aki Kazinczy önéletírásairól tartott egy rövid összefoglalót. Őt követte Minya Károly és Pethő József, a Nyíregyházi Főiskola oktatói. Tőlük a legújabb helyesírási szabályokról hallottunk, illetve a három felvidéki gyökerekkel rendelkező író: Márai, Krúdy és Kazinczy életpályájába, munkásságába nyerhettünk betekintést.
A délutáni előadók között volt Nyíri Péter, a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeumának főosztályvezetője is. Előadásának elején Kazinczyval kapcsolatban az édes anyanyelvről beszélt. „Számunkra legédesebb a zamata. Tükör a nyelv. A mi világunk van benne. Sokszínű. Simogat, bizserget, szavakkal szeret. Nyelvtarisznyánk azt üzeni, szavainkkal formáljuk a világot. Kincsekkel van teli. Ha csúnyán beszélünk, hazudunk, másokat bántunk, anyanyelvünk elveszíti fényét. A kimondott és leírt szó nyomot hagy! Ha derűs és szép, a világ is ilyen lesz. Ez a nyelv erkölcsi felelőssége, ez a nyelvi öröm forrása. Ha trágár, elvész a sok-sok öröm. Mindenkinek van tarisznyája, nyelvi képessége. Arra használjuk a nyelvet, amire kell? Amilyenre festjük vele a világot, az olyan lesz. „
Ezt a gondolatot folytatva kifejtette a nyelvtarisznyánkban egy gyémánt van, csak sokan nem tudunk róla. Kiemelte, hogy a mindennapi nyelvhasználatnak is tétje lehet: „A nyelvvel lehet gyógyítani, vigasztalni, téríteni… A nyelv a Teremtő ajándéka.”
De a nyelvi gazdagsággal csak akkor élhetünk, ha megismerjük: ” A nyelvi humor és játék sok-sok örömöt tartogat. A nyelvi játékok pallérozzák az elmét, közelítik az anyanyelvet a fiatalokhoz, sok lehetőségre mutatnak rá. A fiatalokkal gyakoroltatni kell, hogy felelősséggel forduljanak a nyelvhez. Nem csak sokszínűségével hat. A nyelv mienk. Varázslatosságával, csodálatos teljeséggel lapul a tarisznyánkban. Mi vagyunk azok, akik használjuk és őrizzük, mert csak így tudjuk megőrizni magunkat!”
Nyíri Péter
A második nap záró előadását Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának Európai Parlament képviselője tartotta, aki a migráns válság fő veszélyeiről beszélt. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy ma Európa egy nagyon súlyos problémával áll szemben, amely a magyarokat, a magyarok 1000 éves történelmének, a magyarság fennmaradásának meglétét is fenyegeti. Elmondta, hogy „Európa egy nagyon erős kihíváshalmaz előtt áll. Ebben a nagyon bonyolult és összetett helyzetben értelmesebben, realistábban kellene viselkedni, ugyanis beláthatatlan milyen kulturális és civilizációs hatással lesz ránk a migráció.”
A Kazinczy Napok záró napján, november 7-én került sor a SZAKC, Szövetség a Közös Célokért konferenciájára és éves közgyűlésére. A pozsonyi SZAKC elnöke, Duray Miklós előadásával kezdődött meg a tanácskozás. A konferenciát Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója vezette. Pogány Erzsébet a tagszervezetek, illetve a civil szervezetek összefogására hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét. Szerinte a civil szervezetek összefogása révén a felvidéki magyar társadalom szétesését csökkenteni lehetne. Őt követte Schwartz Katinka, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetség alelnökének a felszólalása, melyben hangsúlyozta:
„Az anyanyelvi oktatás, az anyanyelven való művelődés terén egyre nagyobb atrocitások érik nemzetrészünket, és ha ez ellen nem emeljük fel szavunkat és a folyamatok tétlen figyelői leszünk, hamarosan nem lesz kinek átadnunk legnagyobb kincsünket, édes anyanyelvünket, népi nemzeti értékeinket, kultúránkat, csodálatos népmeséinket, népdalainkat, néptáncainkat, mert az iskoláinkkal együtt az utódok is elfogynak.” A teljes beszéd ide kattintva meghallgatható.
Ezután Ladányi Lajos a nyitrai Zoboralja Közhasznú Társulás elnöke, aki egyben a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Tanács tagja a szórványmagyarságról beszélt. Elmondta, kidolgoztak egy szórványstratégiát, mely szerint a Felvidéken háromfajta szórványsorsot kell megkülönböztetnünk. A két nagyváros, Pozsony és Kassa jelentős magyar szórvánnyal rendelkezik, a zoboraljai magyarság egy nyelvszigetben létezik, és ott van még a peremvidékek szórványterülete is. Véleménye szerint az oktatásügy kiemelten fontos a szórványosodás elleni harcban. Nagyon fontosak a magyarságtudatot erősítő előadások, programok, vasárnapi iskolák. Cél egy szórványközpont létrehozása. Ladányi Lajos szerint bizakodásra ad okot, hogy a szórványkezelés kiemelt nemzetstratégiai feladattá vált, s a Petőfi Sándor Program keretében ösztöndíjasok érkeztek a Felvidékre is.
Ezután Dr. Rubovszky András felszólalása következett, aki a SZAKC egyetlen magyarországi partnerszervezetének, a Széchenyi Társaságnak a főtitkára. Beszédében felhívta a figyelmet, hogy a 2016-os évben Széchenyi-emlékév lesz, Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából.
A folytatásban a SZAKC további partnerszervezetei mutatkoztak be, többek között a párkányi LIMES ANAVUM regionális honismereti társulás, a Palóc Társaság, a komáromi Kárpátia Sport Társulás és más tagszervezetek is. Mindannyian Ismertették munkájukat, tevékenységüket, hangsúlyozva az anyanyelv ápolásának fontosságát.
A 47. Kazinczy Napok rendezvénysorozatot Kolár Péter, a kassai Csemadok elnöke zárta, és egyben meghirdette a 48. Kazinczy Napokat.
