Az első világháború lefolyása után a lakosság száma nem csökkent. A falu létszáma 1921-ben 2597 fő volt ez a szám az 1931-es 1464 fős létszámot kivéve a mai napig 2000 fő felett maradt. A három nemzet lakta község legnagyobb a szerémségi magyar szórványok közül. Napjainkban körülbelül a falu harmadrészét teszi ki a magyar lakosok száma. Természetesen sokszínűségéből adódóan a görögkeleti szerbek mellett katolikus magyarok és horvátok meg református magyarok is élnek a faluban.
A maradéki református gyülekezet 1905-ben több mint 500 tagot számlált a szórványokban együtt élőkkel együtt. Az áttérés után a gyülekezett anyagikban és lelkiekben is nagy gyorsasággal növekedett. 1993-ban tűz martalékává vált paplak 1994-ben sikeresen ujjá épült. A református gyülekezet állandóan fogyott, 1997-ben 17 fővel csökkent a létszám és csak egy gyerek született.
A községben megfordult gróf Tisza István is 1918-ban az első világháború vége előtt.
Felhasznált irodalom: Uri Ferenc Szerémség Története
