Nagyszalontán az 1860-as években jelent meg a római katolikus közösség, amikor Kecskemét környékéről, az éhínség elől menekülő családok letelepedtek a hajdúvárosban. Templomuk 1876. augusztus 20-án Szent István tiszteletére lett felszentelve. A templom ünnepét évről évre körmentettel teszik feledhetetlenné, és az új kenyér megszentelésére is ezen alkalommal kerül sor.
Az egybegyűlteket dr. Lőrincz Ottó kanonok, a nagyszalontai római katolikus templom plébánosa köszöntötte, szavaiban kifejtette: a Szent István által kijelölt út az egyetlen, amely eredményt hozhat a magyar nemzet számára. Az államalapító alakját, nagyságát Bohács Sándor egykori szalontai plébános idézte fel, számos történelmi adalékkal alátámasztva szavait.
Ezt követően dr. Lőrincz Ottó és Ardai Erika református lelkész megáldotta az új kenyeret, majd megszegésére felkérték Török Lászlót, Nagyszalonta polgármesterét. A templom és az új kenyér ünnepe a körmenettel zárult.
