A közösségi élményekben gazdag novemberi hónap református ifjúsági találkozók megtartásáról is szólt Hertelendyfalván. Különböző korosztályok fiataljai jöttek el ezekre az alkalmakra, ahol a Bibliából való felolvasás mellett egymás megismerésére is nagy hangsúlyt fektettünk. A közösségszervezés tapasztalatainak meghatározó eleme volt a nyelvhasználat mértékének felismerése hiszen Isten igéjét akkor tudjuk igazán követni ha értjük is azt amit hallunk.
Minden kezdet nehéz. Habár református ifjúsági vezetőként már korábban is tevékenykedtem Magyarországon mielőtt a Petőfi Sándor program ösztöndíjasa lettem volna 2024-ben. A korábbi körülményekkel ellentétben egy határon túli magyar közösségben az anyanyelv használatának nehézségei is befolyásolják az elköteleződést a fiatalok részéről, sokan nehezen értik meg azt, ami egy ilyen alkalmon - különösen vallással kapcsolatos témakörben - elhangzik. Egy nagyon kedves helyi presbiterrel, Varga Nándorral - akivel az előző programévben együtt vittünk el fiatalokat a Tarcal-hegységbe kirándulni egy nagyobb egyházi ifjúsági találkozó keretében – több alkalommal is leültünk egy asztalhoz, hogy az előttünk álló összejöveteleket közösen szervezzük és tartsuk meg. Ilyenkor meghatározzuk az események témáját, hogy milyen kérdéseket kell megválaszoljunk Jézus követőiként és ötleteket osztunk meg egymás számára, milyen fejlesztő és egyben interaktív csoportos foglalkozásokat, játékokat tudunk elhozni a Biblia történeteinek felolvasása és megvilágítása mellé. Az önfeledt játékszeretet és jókedv leírhatatlan volt alkalmainkon.
Az Advent időszakának kapujában, november 26-án tartottuk előző alkalmunkat, ahol a karácsonyi készülődés lelki erejéről és a születés ünnepének valódi üzenetéről beszélgettünk. Egy rövidebb ismerkedés után az általam kiválasztott igeszakasz felolvasására került sor majd egy mélyebb beszélgetés várt az ifjú csoportra. Tekintettel, hogy a helyiek Advent utolsó vasárnapján gyerekműsort is szoktak tartani, lehetőség nyílott arra, hogy felajánljam – korosztálytól függetlenül - a versszavalásra vagy énekre való felkészülést amely tovább gyarapítja a gyülekezet karácsonyi készülődését. Az este további részében egy nonverbális kommunikációt fejlesztő játék - amelyben minden tagnak egy-egy érzést, egy-egy emóciót, érzelmet kellett életre keltenie szavak nélkül - sor került egy másik foglalkozásra is „Hol a kapu” címmel. A csoporttagok körben állnak és egy ember kimegy egy másik helyiségbe. A többiek addig megbeszélik, hogy hol lesz a kapu, melyik két csoporttag között. A kint levőt ezt követően behívják, akinek az a feladata, hogy meg kell találnia azt a bizonyos kijáratot. Senki sem szólalhat meg. Szemkontaktus felvételével próbálják meg a kapu őrei hívogatni a játszót, a többiek értelemszerűen taszítják maguktól.
Egy újabb közösségszervezési folyamat bizonyítja, hogy nemzeti identitásunk és anyanyelvhasználatunk megőrzésében jelentős szerepet játszanak az egyházak itt Délvidéken. Bízunk a további közös pillanatokban amely Jézus Krisztus iránti szeretetünkben teljesedik ki.
