A vendégek, Appleton városából, a Fox Valley-i Unitárius és Univerzalista egyházközösségtől érkeztek. Tették ezt azért, hogy baráti szeretettel átölelhessék régen látott dévai ismerőseiket, és megerősítsék lelki kapcsolataikat. Első látogatásuk óta tizenhét év telt el, amely óta számos projektet vittek közösen sikerre, és jelenleg is számos közös programon dolgoznak együtt, tervezik a jövőt. A vendégek péntek délután érkeztek meg, majd a találkozást ünnepi vacsorával koronázták meg. A szombati napon egy kirándulás keretén belül meglátogatták a közelben lévő aranybánya múzeumát is, majd délután részt vettek a Déván megtartott Ökumenikus Istentiszteleten.
Vasárnap, szeptember 25-én, tíz órától kezdődött az ünnepi Istentisztelet, amelyre nemcsak a dévai, de a vajdahunyadi és a környékbeli unitárius hívek is szép számmal ellátogattak, és a vendégekkel közösen adtak hálát Istennek. A jeles alkalom során a dévai unitárius lelkész, Koppándi-Benczédi Zoltán, bibliai alapgondolatként az alábbi Zsoltár szövegét választotta ki: „Mit fizessek az Úrnak a sok jóért, amit velem tett? A hálaadás poharát fölemelem és az Úr nevét hirdetem.”- 116 Zsolt. 12-13. A lelkész a hála, a hálaadás fontosságát hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még csak tervek voltak a dévai unitárius templomot illetően, mára már a templomban ünnepelhetnek. A lelkész ezek után külön köszöntötte a vendégeket, akikkel főbb gondolatait angol nyelven is megosztotta. Az ünnepre való tekintettel Úrvacsoraosztásra is sor került, amely során a hívek az Úr asztalához járultak. Ezt követően a vendégek meghatódva köszöntötték az egybegyűlteket, és egy plakátra írva hozták el azon amerikai testvéreiknek a jókívánságait, akik bár szerettek volna, de nem tudtak elutazni Dévára. A dévai egyházközséget biztosították a további támogatásukról és partnerségükről annak érdekében, hogy újabb közös terveket, álmokat valósíthassanak meg együtt.
Az Istentiszteletet követően ünnepi ebédre került sor, amelyre az ételt, süteményeket és különböző finomságokat a hívek közösen készítették el. Egy amerikai hölgy, a vendégek közül, éppen e jeles napon ünnepelte 67.-ik születésnapját, ezért a közösség neki külön meglepetéssel készült, majd a többi amerikai vendégről sem megfeledkezve, ők is ajándékokkal gazdagodtak.
A Hálaadás Ünnepének befejeztével a dévai és amerikai unitárius testvérek meghatódva búcsúztak egymástól. A vendégek másnap indultak vissza az Amerikai Egyesült Államokba, de a látogatás és közös ünneplés hosszú időre emlékezetes marad. A két egyházközség hívei hálásak lehetnek Istennek, hogy közösségeik ily nagy baráti szeretetben és békességben egymásra találtak.
