Az iskolában minden évben a hetedik osztály vállalja magára a feladatot, hogy a forradalomra emlékező műsort állítson össze, melyet aztán az összes diák megtekinthet, ezzel évről évre felidézve a Pesten és a történelmi Magyarországon zajlott eseményeket.
Idén engem és feleségem, Tóth-Bóna Boglárka Luca, magyarlapádi ösztöndíjast kértek fel, hogy egy zenés-táncos műsort állítsunk össze az ünnep alkalmából.
A Petőfi 200 emlékév alkalmából a megszokott fontos eseményeken végig haladó klasszikus műsor helyett igyekeztünk arra koncentrálni, hogy vajon Petőfi és különösképp felesége, Szendrey Júlia, hogyan élhette meg – nem, mint forradalmár és hitvese, hanem mint hétköznapi emberek – a szabadságharc eseményeit.
A táncok összeállításában, zeneválasztásában arra törekedtünk, hogy egy olyan koncepció álljon össze, amivel a mai tizenévesek könnyen tudnak azonosulni, amit könnyen tudnak befogadni. Több Petőfi vers feldolgozásra is készítettünk koreográfiát, ebben nagy segítségünkre voltak a „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság” programsorozat keretében készült zenék, illetve a Pilvaker számaiból is dolgoztunk.
A hetedikesek műsora után, vendégeink a gödöllöi Török Ignác Gimnázium hetedik osztályos tanulói adtak elő egy nagyon színvonalas, humoros, ötletekkel teli darabot, végül a március 15-én szokásos Molnár Árpád díj került kiosztásra, mely egy olyan ösztöndíj, amit a kiemelkedő tanulmányi eredményekkel rendelkező pedagógia szakos diákok kapnak.
A dísztermi megemlékezés után még egy ’48-ra emlékező rendezvény volt Nagyenyeden: az RMDSZ székházában az általunk tanított elemisták is előadták a saját összeállításukat.
