Az esemény házigazdája: Takács Mária, a Szent Erzsébet óvoda vezetője volt. A konferenciát megnyitotta dr. Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos úr. Beszédet mondott dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a KMPSZ elnöke. Jelenlétével megtisztelte az eseményt – többek között - Tóth István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Kárpátaljai Osztályának főosztályvezetője, Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul, valamint Mikulyák László atya, rahói római katolikus plébános, felső-Tisza-vidéki esperes, a FELTISZA alapító elnöke.
A konferencián fontos kérdésekről esett szó. A jelenlévő pedagógusok beszámoltak a településükön jellemző magyar oktatás helyzetéről, nehézségeiről, problémáiról. Elhangzott egy nagyon fontos mondat, mely szerint: „Az az anyanyelv, amelyet otthon az édesanya a gyermekének megtanít!” Ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a probléma gyökeréhez. Hiszen a szórványban éppen ez a legnagyobb gond, hogy a - többnyire – vegyes házasságokban született gyermekek otthon nem a magyar szót hallják, nem magyarul szólalnak meg először. A legtöbb kisgyermek az óvodában vagy az általános iskolában tanul először magyar nyelvet. A szülőknek óriási felelősségük van abban, hogy gyermekük mennyire szívja magába az édes magyar anyanyelvet.
Mivel a gyermekek eltérő magyar nyelvtudással érkeznek az intézményekbe, így a tanulás – különösen az iskolák esetében – újabb nehézségekbe ütközik. Esetenként minden mondatot külön el kell magyarázni ukránul is, hogy megértsék a fiatalok. Így egy átlagos feladat megoldása legalább kétszer annyi időt vesz igénybe. Felmerült az igény a pedagógusok részéről, hogy ha lenne több szemléltető eszközük, az megkönnyítené a megértést a gyerekek számára.
Egy másik kérdés, amely problémaként merült fel a tanácskozáson, hogy egyre több ukrán szülő íratja magyar intézménybe gyermekét, ezért a magyar származású diákoknak nem marad hely. Orosz Ildikó elmondta, hogy az ukrán törvények lehetővé teszik, amennyiben minimum 5 fő jelentkezik egy osztályba, azt az osztályt el kell indítani. Így a szülőknek lehetősége van kérvényezni egy új osztály elindítását.
A családban történő magyartanítás, és a magyar gyerekek nevelésében új lehetőségként merült fel az állami gondozásba került gyerekek magyar családokba integrálása, nevelése. Mikulyák László rahói esperes úr erre hozta fel a - Rahón élő tízgyermekes - családot példaként. Közülük több kisgyerek ukrán szülőktől született, semmit nem beszéltek magyarul. Miután a magyar családba befogadták őket, nagyon szépen megtanultak magyarul, sikereket érnek el magyar nyelvű versenyeken. Ráadásul nevelésüket az ukrán állam is támogatja.
Elhangzott, hogy a kárpátaljai pedagógusok hálásak a Magyar Állam segítségéért. Érezhetően jobb lett a magyar oktatás helyzete Kárpátalján a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt időszakban.
A beszélgetés zárásaként mindannyian egyetértettek abban, hogy a munka elkezdődött, de a kívánt eredményhez még hosszú út vezet. Vannak lehetőségek, és kiemelt jó példák, azonban a szülők, a családok egyéni felelőssége, az otthon használt magyar szó jelentősége felbecsülhetetlen.
A nap végén Csuprik Etelka zongoraművész hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A koncert során felhangzott többek között Liszt Ferenc: Mária eljegyzése című zongoraműve.
