Máramarosszigeten nagy szervezési összefogás övezte a Magyar Nyelv Napjának és a Magyar Szórvány Napjának a megünneplését. A november 13-ára szervezett program helyszíne a máramarosszigeti Kultúrpalota volt.
A telt házas előadáson Ákosi Zsolt történelem tanár beszélt a Magyar Szórvány Napjának jelentőségéről és történetéről. Herea Aurelia tanárnő a magyar nyelvről beszélt az érdeklődő közönségnek. Az esten hallhattuk verset, prózát, ének és láthattunk néptáncos produkciókat is. Verset mondott Keresztes Annamária – aki egyben az est főszervezője és moderátora is volt -, Cziple Hanna-Gerda és Szőllőssy Márta. Wass Albert írásaiból Csongovai Helga, Pauliuc Melissa és Alb Andrea tolmácsolásában hallhatott prózai részleteket a nagyérdemű.
A műsort a Leöwey Klára Líceum gyermekkórusa, a Sziget Táncegyüttes, a Hosszúmezei Csőszök és a Somfa csoport színesítette, mely a Hollósy és Bocskai cserkészcsapatok tagjaiból áll.
A színpadra ezen sorok íróját, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasát is felkérték, hogy mutassa be pár szóval a szórványprogramot.
Az előadók és a program sikeréhez hozzájárulók emléklapot kaptak.
Búzavirágos körút a szórványban
A hosszúmezei Búzavirág Dalcsoport tizenegy tagja körutat szervezett a Magyar Szórvány Nap alkalmából Aknasugatagra, Borsabánya és Felsővisóra. A november 15-i, vasárnapi alkalomra verssel és egy csokor magyar dallal készültek, melyeket Aknasugatagon és Borsabányán a katolikus templomban adtak elő. Utóbbi helyszínen a kis református gyülekezet várta a csoportot, akárcsak Felsővisón, ahol a gyülekezeti házban, az istentiszteletet követően került sor az előadásra.
A hosszúmezeiek ezúttal is felhívták a figyelmet arra, hogy még a szórványon belül is figyelnünk kell egymásra, a még nálunk kisebb testvéreinkre, s hogy mennyire fontos a kapcsolatokat ápolása és a közösségek meglátogatásával, hogy megmaradjanak a bennünket összetartó kötelékek. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Szórvány Napján miért nem szerveznek Hosszúmezőn is hasonló rendezvényt, egyértelműen válaszoltak, hogy ők tömb magyarságnak tartják magukat, hisz 70% körül van a magyarság aránya a településen.
