Télűző-tavaszköszöntő busójárás Mohácson
Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez a karneváli hangulatú rendezvény messze földön híres, hiszen népszerűsége mellett 2009 óta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete az emberiség szellemi kulturális örökségének a részévé nyilvánította. Ezt a különleges hangulatú programot élvezhették a szerémségi maradékiak is, pontosabban a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület néhány oszlopos tagja, akik közül Berta Géza, egyesületi elnök megjegyezte, hogy "kár, hogy nem évekkel ezelőtt látogattunk el, hiszen magyar közösségünk ápolásában ez is egy kiemelkedő program lehet. Idén első alkalommal jöttünk el a Busójárásra, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben belevesszük általános évi programjaink, utazásaink közé, hiszen fantasztikus élmény, nagyon gazdag programot kínál ez a néhány nap."
A kisfarsangtól (torkos csütörtök) húshagyó keddig tartó hatnapos rendezvény ilyenkor megtölti Mohács utcáit közel 2000 beöltözött busóval, akik hangos kereplés mellett viccelik meg az oda látogatókat, legyen szó arckormozásról, tollszórásról, van éppen tömegbe szórt lisztről. Jellegzetes öltözékük részét képezi a famaszk, illetve a bundájával kifordított birkabőr. A busók mellett ún. sokacok is sétálnak ilyenkor az utcákon, ők a „szép busók”, azok a népviseletbe öltözött hölgyek, lányok, asszonyok, akik arcukat csipkefátylas maszkokkal takarják el.
Maga a busójárás a 18. század végén jelent meg először Mohácson, melyet a horvátok hoztak magukkal betelepítésükkor, idővel azonban egyre többen csatlakoztak a programhoz, melyet mára nemcsak egész Mohács, de minden határon innen és túli magyar is magáénak érezhet!
