Jelenlegi hely

"Vízakna a múlt tükrében" kiállítás

/ Tóth Tamara /
toth.tamara képe
Május elsején Vízaknán egy rendhagyó kiállítás megnyitására került sor, melynek célja volt a helyi magyar közösség múltjának felidézése, egyúttal a vízaknai hagyományok, értékek bemutatása.
kiallitas_01kiallitas_02kiallitas_03kiallitas_04

Egy közösség számára fontos, hogy ismerje saját múltját, valamint hogy tudatosan ápolja és védje azt. A vízaknai kis, és egyre fogyatkozó magyarság néhány évtizeddel ez előtt nagy létszámú, virágzó közösség volt. Számos esemény, összejövetel, néptánc, színjátszás helyszínéül szolgált a falu, ezekről tanúskodik számos fotó, melyet a helyiekkel folytatott interjúbeszélgetések során sikerült megtalálnom. Mindezek a képek olyannyira értékes, egyedi darabok voltak, hogy elhatároztam, egy kiállításban megmutatom a közösségnek, milyen elfelejtett emlékeket rejt néhány fiók. 

A kiállítás témája a múlt közösségi eseményeit, hagyományait helyezi a középpontba, ahogy arra a címe is utal: Vízakna a múlt tükrében. A tárlatban a képek, fotók, tárgyak tematikus egységek szerint rendeződnek, mint például: Vízakna, a fürdőváros; dalárda; hagyományőrzés; egyházi rendezvények, stb. A megközelítőleg 50 kép, valamint számos tárgyi anyag azon túl, hogy felidézi az egykor gazdag és előkelő fürdővárost, azt is megmutatja, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a helyi magyarság mekkora létszámmal bírt, milyen rendezvényeket, mulatságokat, összejöveteleket szervezett. A tárlat anyaga egyfelől nem újdonság a vízaknaiak számára, sőt, nagyon is ismerős, hisz a legtöbben felismerhetik rokonaikat, ismerőseiket - vagy éppen önmagukat - a képeken. Másfelől viszont nagyon is nóvum: hiszen olyan csoportképek, vagy valamilyen rendezvényt megörökítő családi fotók kerültek elő, melyeket a képet birtokló családon kívül más nem láthatott korábban. Továbbá a kiállítás maga alkalmat adott egy különleges közösségi eseményhez, melyben az emberek összegyűltek, együtt mosolyogva, kíváncsian találgatták az ismeretlen arcokat, lendületesen magyarázták gyermekeiknek a ma már használaton kívüli tárgyak, munkaeszközök működési módját, mechanizmusát. 

A tárlat természetesen nem egy lezárt gyűjtemény, reményeim szerint sokakat buzdít majd arra, hogy otthon egy kis kutatómunkát folytatva előkeressék a régi képeket, esetlegesen bővítve majd a kiállítás anyagát. Mindazonáltal bízom abban, hogy a kiállítást végigjárva a vízaknai közösség erőt merít a múltból, elődeik hagyományaiból, és bár kevesebb létszámmal, de tevékenyen tekint a jövőre.