- A Magyar Házak képviselői főleg a szórványból érkeztek, ezen intézményeken próbálunk segíteni. A jól működő Magyar Házak példáin keresztül szeretnénk segíteni egymásnak, azoknak a Magyar Házaknak, amelyek működési gondokkal küzdenek. A megbeszélések és a bemutatkozások során nagyon sok értékes információt cserélhetnek a Magyar Házak jelenlévő képviselői - fogalmazott az elnök köszöntőjében. Majd hozzáfűzte, hogy a Magyar Házak egyelőre pályázati forrásokat célozhatnak meg, de megjegyezte, hogy nem elég egy helyről pályázni, ahhoz, hogy a Magyar Házak rezsije is legyen fizetve, illetve a kulturális programok is folytatódhassanak.
A megnyitó üdvözlések után a Nemzetstratégiai Kutatóintézet két képviselője – Ginter Gábor tervezési és elemzési referens, valamint Molnár Szilárd vezető tervező – beszélt az intézet munkájáról, a határon túli kulturális és szakmai civil szervezetekkel tervezett együttműködési lehetőségekről. Ilyen terv például az ügysegédi szolgáltatás indítása, amelynek feladata az egymillió határon túli magyar állampolgár segítése az elektronikus ügyintézés során. Ugyanakkor szeretnék a digitális írástudás kiterjesztését elősegíteni, ehhez eszközöket biztosítani, valamint a helyi médiaszolgáltatást – internetes rádió, újságnyomtatás, helyi értékek digitalizálása stb. – támogatni.
B. Hegedűs Katalin, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója bejelentette, hogy hamarosan, az akkreditációs eljárás lefolytatása után elindulhat az EMKE által már többször beharangozott közművelődési szakemberképzés-sorozat, valamint egyéb képzések. A résztvevők megismerkedhettek a Kapunyitogató és a Pajtaszínház programsorozattal.
Tibád Zoltán, a BGA Pro Transilvania szakmai igazgatója mutatta be a Bethlen Gábor Alap által nyújtott támogatásokat, illetve a pályázati rendszer működését. Ő is kihangsúlyozta, hogy a pályázati támogatások mellett törekedni kell az önkormányzati források bevonására is. A Communitas Alapítvány részéről Márton Katalin gazdasági igazgató tartott egy power pointos bemutatót, amelyből kiderült, hogy az alapítvány igyekszik nagy gondot fordítani a szórványra. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a nyolc szaktestület közül a szórvány szaktestület gazdálkodik a legnagyobb kerettel.
A forrásteremtési lehetőségekhez szólt hozzá Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke is, aki felvetette a Magyar Házaknak nyújtható normatív támogatás lehetőségét is. Mint elmondta, jelenleg meghívásos pályázatokban részesülnek a nemzeti jelentőségű intézmények, az országos jelentőségű civil intézmények, ahova ajánlás során lehet bekerülni, illetve nemzeti jelentőségű programok, mint a szórványkollégiumok, színházak, művészeti és tudományos folyóiratok támogatása. Az ügyvezető alelnök úgy gondolja, hogy a Magyar Házakat is egy meghívásos pályázat útján kell támogatni, amivel a magyarországi felek elvben egyetértenek, csak gondot okoz a Magyar Házak körének behatárolása. A december elején ülésező Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) az RMDSZ ismételten előterjeszti azt az elképzelést, hogy a szórványkollégiumok, a kulturális, tudományos folyóiratok vagy a színházak mintájára a Magyar Házak is részesüljenek elkülönített támogatásban.
A medgyesi Millennium Ház a dél-erdélyi város magyarságának kulturális központja
Délután a „Jó példák – sikeres programok a Magyar Házakban” című tanácskozáson részletesen megtárgyalták a főbb teendőket, problémákat, és azok megoldásának lehetőségeit. Ennek keretében mutatta be Csifó Levente, a Szeben megyei EMKE elnöke a medgyesi Millennium Ház működését, a házban folyó programokat. Elmondta, hogy a Házban kilenc szervezet székhelye van, a fiatalokat tömörítő MADISZ-tól kezde a Nyugdíjas Klubig. Ugyancsak a Millennium Házban kapott helyet az állampolgársági ügyintézéssel foglalkozó Eurotrans Alapítvány, amelynek munkatársa az egész megyére kiterjedően intézi a honosítási eljárást. A Millennium Ház a medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport állandó próbaterme, de ugyanott található a Szeben megyei RMDSZ irodája is. A Házban folyamosan programok zajlanak, élettel teli, három állandó munkatárs és a Petőfi-ösztöndíjas mindennapi munkahelye, ahova bármikor betérhetnek a városban és vidékén élő magyarok.
Végül „Értékfeltárás” címmel a Kriza János Néprajzi Társaság részéről dr. Jakab Antal Zsolt mutatta be az értéktár-feltárások helyzetét, azonban az értéktár-bizottságok együttműködését és szerkezetét kevésbé sikerült megvilágítani. A megbeszélések során is kiderült, hogy a helyi értékek feltárása még sok helyen kezdeti stádiumban van.
Végkövetkeztetésként leszögezhető, hogy az elmúlt 25 évben a szórvány magyar közösségek egyik legjelentősebb megvalósítása a Magyar Házak intézményhálózatának a létrehozása, mivel helyi szinten meghatározó szerepet töltenek be a magyar identitás megőrzésében. Széman Péter a következő találkozó tematikáját is vázolta: a hálózatépítés céljának elérése érdekében fontos, hogy megfogalmazzák: melyek azok a kritériumok, amelyek alapján egy intézmény Magyar Házzá minősíthető. A jó hangulatú, sikeres találkozót jövőre is megszervezik.
Fotók: Széman Emese Rózsa
