Serketánc

Az UNESCO szellemi örökségeket számbavevő listáján, 2012-ben a „táncház”-módszer mint a kulturális szellemi értékek, ezen belül a néptánc, népzene újratanulásának és megőrzésének jellegzetesen magyar módszere bejegyzésre került.

A táncház kifejezést Erdély-szerte használják, használták, de a mezőségi Szék község inspirálta hazai bevezetését. Egy táncházban ma a városi fiatalok újraélhetik a tánctanulás élményszerű folyamatát, táncmesterekkel, és ami a legfontosabb, élő zenére.

November 18-án szombaton „Serketánc” címmel kísérleti jelleggel elindítottuk Hertelendyfalván a „Táncházat” gyermekeknek. A környék magyarajkú kisdiákjai nagy számban, 50-60-an vettek részt az eseményen. Elsősorban bukovinai székely táncokat tanultunk, de néprajzosként célom volt több, Székelyföldön és Moldvában ismert páros- és körtánc megismertetése. Dóráné Hidas Gabriella és Kirch Zoltán kiváló táncpedagógusok segítettek ebben, akik mindketten magyarországi alapfokú művészeti iskolákban tanítanak. A táncok közelebbi megismeréséhez a tágabb néprajzi környezet ismertetése is elengedhetetlen. Ezért bemutattuk a gyermekeknek azokat a viseleteket, amely falvak, területek táncai sorra kerültek. Gyönyörű felcsíki, moldvai férfi és női viseletben táncoltak a táncházvezetők.

Táncszünetekben a háziak, a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület tagjai vendégelték meg a gyermekeket, illetve a vendégszereplő zenész-és táncos tanárokat. Fontosnak tartottuk egy rövid de tartalmas hangszerbemutató koncertet, hogy a gyermekek ismerete e téren is bővüljön. Ebben a keszthelyi Család Iskola és a szennai Zselic Alapfokú Művészeti Iskola furulyatanára Dóra Áron, a Népművészet Ifjú Mestere jeleskedett. A kárpát-medencei magyarság pásztorhangszereivel ismertette meg a gyermekeket. Karácsony Tamásné, brácsás, szintén a Zselic Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa, kobzán és brácsán kísérte kollégáit. Ő a pécsi Zengő Zenekar tagjaként szintén elnyerte a Népművészet Ifjú Mesetere címet az évek során. A magyar népi hangszerek egyik legjellegzetesebbjén, a citerán dunántúli dallamokat játszott Karácsony András. Ütős hangszeren, gardonon és dobon, Karácsony Áron játszott. Ő Erdélyben, Gyimesközéplokon tanult hagyományőrző mesterektől az ott honos ütőgardonon játszani.

Népdaltanulásra is jutott idő, Nyitrai Marianna segítségével, aki szintén a Népművészet Ifjú Mestere népi ének kategóriában.